Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Természettudományi tanulmányok (Tiszafüredi Tanulmányok 1. Szolnok, 1985)

Dr. Borsy Zoltán - Dr. Szabó József: Tiszafüred természeti viszonyai

Körösvidék felé tartó vizek, legalább is egyelőre, elhagyták a tiszafüredi határ egy jó részét, és ezzel területünk fejlődéstörténetében új szakasz kezdődött el. Az élő víz nélkül maradt, árvízmentessé vált területeken, ahol laza homokos folyóvízi üledék borította a felszínt, mintegy 20.000— 25.000 évvel ezelőtt az időnként erős É-ias, ÉNy-ias szelek támadásba lendültek, és megkezdték a homokformák kialakítását. A futóhomok mozgását jelentősen megkönnyítette, hogy a hideg száraz (periglaciális) éghajlaton ezt a területet is gyér sztyepp növényzet fedte, amely a laza üledékkel borított felszínnek nem tudott kellő védelmet nyújtani. A futóhomok mozgása azonban nem tartott sokáig. Az éghajlat kisebb fokú megváltozása miatt a növényzet ismét megkötötte a homokot és azon sok helyen megindult a löszös köpeny képződése. Az utolsó glaciális időszak végéig a buckás felszíneken 100-250 cm vastag löszös takaró képződött, amely az eolikus formákat napjainkig konzerválta. Az utolsó glaciális vége felé új színt hozott a táj fejlődésébe, hogy a Bükkből lefutó, medrüket a hordalékkúpon állandóan változtató patakok és talán a Sajó is, ismét megjelentek a tiszafüredi határban. Ezek áradásaik alkalmával sok finomszemű üledéket raktak le a mélyebben fekvő, lapos felszíneken, sőt helyenként még a buckák között fekvő mélyedésekben is. Ebbe az anyagba természetesen hullópor is keveredett. A most említett finomszemű üledék a periglaciális éghajlaton löszös külsőt vett fel. Anyaga a buckákat fedő löszös takarónál jóval tömöttebb, 40—50 % iszap és agyagfrakciót tartalmazhat. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy a Tisza a terület formálásában még a pleisztocén végén sem vett részt. Amikor pl. a tiszafüredi határban lévő homokbuckák képződtek, a Tisza az Ér-völgyén folyt le a Körösvidék irányába. A Bükk-hegységből lefutó vízfolyások még a holocén elején is átfolytak a Nagykunságon, és a Körösvidék felé tartottak. Ide tartott a Tisza is, amely a holocén elején a Hajdúhát Ny-i szegélyén folyt el É—D-i irányban. A Tisza a holocén folyamán csak lassan vándorolt Nyfelé, és kb. 5—6000 évvel ezelőtt érhette el a tiszafüredi határ K-i részét. Akkori felszínalakító tevékenységéről jól tanúskodnak az elhagyott, nagyméretű morotvák és övzátonyok. Az újholocéntól kezdve - a HevesBorsodi-ártér DK-i szárnyának megsüllyedése miatt — a Tisza már a Tiszafüredtől É-ra, ÉNy-ra fekvő területeken folyt. A süllyedés mélyvonalában megjelenő folyó erőteljes felszínalakító munkába kezdett és viszonylag gyorsan átalakította környezetét. A Tiszának ezen a területen való megjelenése a korábbi vízrajzi vi-