Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Természettudományi tanulmányok (Tiszafüredi Tanulmányok 1. Szolnok, 1985)

Dr. Harka Ákos: Tiszafüred növény- és állatvilága

(Hyla arborea). Hangját gyakran hallhatjuk, de megtalálni nem könnyű. Kitűnő rejtőszínével szinte beleolvad a zöld környezetbe. A madarak nagy része is szívesen keresi az emberi környezetet és települ épületekre, mint a házi veréb (Passer domesticus) vagy a füsti és a molnárfecske (Hirundo rustica, Delichon urbica). A csóka (Corvus monedula) és a kuvik (Athene noctua) a padlások, tornyok lakója. A házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) és a szürke légykapó is szívesen fészkel az épületek védett zugaiban. Külön figyelmet érdemelnek a gólyák (Ciconia ciconia), melyeknek száma sajnos országosan egyre csökken. Örömünkre szolgál, hogy a községben nem érvényesül a kedvezőtlen tendencia. Az 1968-ban itt fészkelő 11 gólyapárral szemben

33 1979-ben 18 pár költött, és 50 fióka ^agyta el a fészket.

34 Az öreg, odvasodásra hajlamos fák hiánya miatt viszonylag kevés az odulakók száma. Közülük főként seregélyekkel (Sturnus vulgaris), a harkályfélék közül a zöld küllővel (Picus viridis), a nagy és a balkáni fakopánccsal (Dendrocopus major, D. syriacus), továbbá a széncinegékkel találkozunk. Nagyobb számban fészkelnek a cserje- és lombkoronaszint lakói. Elsősorban a balkáni gerle (Streptopelia decaocto), a zöldike (Chloris chloris), az erdei pinty és a sárgarigó fordul elő, de megtalálható a barátés kisposzáta (Sylvia atricapilla, S. curruca), a tengelic (Carduelis carduelis), és a csicsörke (Serinus serinus) is. Érdekesek és értékesek a ritkán előforduló és kóborló fajok megjelenésére vonatkozó adatok is. íme néhány észlelés: örvös rigó (Turdus torquatus), 1 példány, 1976. nov. 20.; fakó keselyű (Gyps fulvus), 1 példány, 1977. nov. 11.; halvány geze (Hippolais pallida), 1 példány, 1977. szept. 9.; holló (Corvus corax), 1 pár, 1979. máj. 15.

35 Az emlősök közül a sün (Erinaceus europeus roumanicus) és a vakond (Talpa europea) gyakori a kertekben. A házi egér nálunk élő alfaja, a güzüegér különösen ősszel szaporodik fel a lakások környékén, amikor védettebb helyre igyekszik a közelgő tél elől. A ragadozókat a görény és a nyest (Martes foina) képviseli. A nyest nyomaival a templomok és az öregebb épületek padlásain egyaránt találkozhatunk, úgy látszik, hogy szaporodóban van. A nyári időszakban a denevérek is a padlásokon és tornyokban tanyáznak. Három fajuk került elő: a hegyesorrú (Myotis blythi oxygnathus), a szürke hosszúfülű (Plecotus austriacus) és a kései denevér (Eptesicus serotinus). Sajnos, a számuk egyre csökken, így egyre ritkábban látni esti vadászatukon e hasznos kis rovarpusztítókat. * * *