Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Természettudományi tanulmányok (Tiszafüredi Tanulmányok 1. Szolnok, 1985)

Dr. Borsy Zoltán - Dr. Szabó József: Tiszafüred természeti viszonyai

nagyon csekély emelkedés mutatkozik. Ez az egész országban megfigyelhető ősz-közepi csapadéknövekedés a mediterrán éghajlat kisugárzó hatásának a következménye. Míg azonban a Dunántúlon több felé olyan jelentős, hogy másodlagos évi maximumnak is nevezik, addig itt az ország K-i felén már alig észlelhető. A 7. ábrán látható 50 és 10 éves havi átlagok arról tanúskodnak, hogy az elmúlt 10 évet a korábbiaknál nedvesebb nyarak és szárazabb őszök jellemezték. Az utóbbi évek részletes csapadéksorai a kontinentális éghajlat másik, a gazdasági életet károsan érintő lényeges vonását, a csapadék nagyfokú megbízhatatlanságát is jól tükrözik. Az 5. ábráról leolvasható például, hogy az 1970-es csapadék a 10 éves átlagot 67 %-kal haladta meg, s így több mint két és félszerese volt az 1979-es évinek, ami viszont az évtizedes középértéknek csak 33 %-át érte el. A havi mennyiségek erős ingadozása (6. ábra) még inkább próbára teszi a mezőgazdaságot. Gondoljunk pl. az utóbbi évtizedből az 1970-es nyárra, amelynek 433 mm-es esőmennyisége több volt, mint a következő három évben a teljes évi csapadék (409, 413, 338 mm). Emlékezetesek még az 1974 októberi nagy esőzések (148 mm) vagy az 1976/77-es „nedves" tél okozta gazdasági gondok (betakarítási problémák, belvizek). A szárazságra hajló éghajlaton, főleg az öntözőművek kiépülését követően, ezek a kiugró csapadékmennyiségek sokszor több nehézséget okoznak, mint az aszályos időszakok. Jelentős, általában pozitív gazdasági szerepet játszik a hó formájában lehullott csapadék (fagyvédelem, tavaszi nedvesség utánpótlás). Sajnos Alföldünkön a viszonylag hideg telek ellenére sem túl magas a hótakarós napok száma (helyenként évi 30 nap alatt). Bár Tiszafüred nem tartozik a leghószegényebb vidékekhez (Poroszló .42,4, Tiszaörs 40,7 nap évente), de a hótakaró kialakulásának nagyfokú bizonytalansága, vastagságának erős ingadozása gyakran problémákat okoz. 4. Szélviszonyok A légcirkuláció mind a hőmérséklet, mind a csapadék alakulása szempontjából fontos tényező. Alföldünk szélviszonyait főként az ÉNy-ról jövő nagyrészt óceáni, és elsősorban a Tiszántúl É-i felén az ÉK-i kontinentális légtömegek határozzák meg. Ez utóbbiak az alacsony Erdős-