Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Természettudományi tanulmányok (Tiszafüredi Tanulmányok 1. Szolnok, 1985)

Dr. Borsy Zoltán - Dr. Szabó József: Tiszafüred természeti viszonyai

az utolsó fagyos nap pedig a sokévi átlag szerint április 17. A fagymentes időszak tehát néhány nappal meghaladja a fél évet. 3. A csapadék Szárazságra hajló Alföldünkön a mezőgazdasági termelés hagyományosan nagy szerepe miatt a csapadéknak különös fontossága van az éghajlati elemek között. Tiszafüred az Alföld legszárazabb részeinek szomszédságában fekszik, s így a csapadékviszonyok részletesebb taglalása kétszeresen is indokolt. Mivel a községben hosszú ideje két csapadékmérő is működik (az egyik a belterületen, a másik a tiszaörvényi gátőrháznál), s a szűkebb környéken még több mint féltucat, így a csapadék eloszlás főbb törvényszerűségei mellett még annak finomabb tér- és időbeli változásairól is képet lehet rajzolni. A 2. táblázatban közölt 50 éves adatsor alapján az a meglepő következtetés adódik, hogy Tiszafüred az 500 mm-t alig meghaladó csapadékú környezetében szigetszerűen „nedves" folt. A tiszafüredi állomások 30-50 mm-rel több csapadékot mértek, mint a szomszéd községek megfigyelői. Ez a többlet elég nehezen magyarázható. Esetleg arra lehetne gondolni, hogy a község peremén viszonylag nagy felületeket borító kis fajhőjű futóhomok területek bizonyos időjárási helyzetekben fokozzák a légkör hőmérsékleti labilitását, és ezzel a csapadékkiválás lehetőségét. Egyébként megjegyzendő, hogy az utóbbi 10 évben ez a többlet nem tapasztalható (5. ábra). A füredi állomások értékei (Tiszafüred: 509 mm, Tiszafüred-gátőrház: 505 mm) jól illeszkednek a környéken mért adatokhoz. Az évi csapadékértékek D-i, DK-i irányban csökkennek, s bár ez mérésekkel nem igazolható, de a környező adatok összevetéséből elég határozottan megállapítható, hogy a település K-i felén, a hortobágyi részeken a táj erősebben szárazságra hajló, mint a Tisza mentén. A csapadék időbeli változásának jobb tanulmányozhatósága érdekében az 50 éves adatokon kívül az utóbbi 10 év (1968—77) részletes csapadékátlagait is közöljük havi bontásban (6. ábra). Általánosságban megállapítható, hogy az évi csapadékeloszlás is jól tükrözi az Alföld kontinentális éghajlatát. A téli minimumot növekvő tavaszi értékek követik, a legtöbb eső nyár elején, júniusban hull. Őszszel ismét kevesebb a csapadék, de október—november hónapokban egy