Füvessy Anikó: Józsa Gyuri, a tiszafüredi nábob (Tiszafüredi Füzetek 6. Tiszafüred, 2004)

iszonyú szagot éreztek! Mi lehet ez? A hölgyek csak fintorogtak, szagolgattak, néztek egymásra. Egyszer látja valaki, egy nagy tócsa az asztalon. Hát kiolvadt a szelence. Hát persze, ezt meg kellett torolni." Felfogadott Szilvási egy cigányt, beültette a WC-be. „Szilvásinak divatos WC-je volt, nem olyan, mint ma, de divatos." Megparancsolta a cigánynak, ha Józsa Gyuri kimegy a WC-re. egy csutakkal törölje ki, „hát mindenki tudja, hogy hol", majd ugyanazzal a rongyai, mikor belenéz, húzza végig az arcát. „Úgy is történt. Ki lett neki szépen törölve az alfele... Hát ezt mán csak meg kell nézni, mi működik ott lent, hát mán Szilvásinak ilyen is van? Belenézett és nyomban végig lett ugyanazzal a csutakkal törölve a szája. Azt az arkangyalát! Ez mán igen! Ezt nevezem WC-nek, hogy az embernek kitörlik és még a száján is végighúzzák!" Mások még azt is tudták, hogy a lakoma alkalmával „úgy készítették a táplálékot, hogy feltétlenül használni kelljen a WC-t", a cigánynak pedig lyukai vágtak az épület oldalába, hogy a földesúr haragja elöl elmenekülhessen. Szilvási nem sokáig örülhetett sikeres tréfájának, mert egy közös határjárás során ö járta meg Józsa Gyurival. „Neki le kéne ülni nagydologra, de hol, hát nincsen itt WC! Nem mondták, hogy WC, hanem reterát, budi, hajzlé, meg mi a fene nevet adtak neki... Tudod mit, Szilvási, lekuksolunk, oszt háttal egymásnak csinálunk egy reterátot. Jó lesz az, jó lesz, mert másképp nem lehet. Leült mind a kettő, igen ám, de Józsa Gyuri megfogta a Szilvási gatyáját, oszt maga alá húzta... mindketten abba intézték el." A felelőtlen élet. a sok utazás, a tréfák tervezése miatt nem sok ideje maradt gazdasági helyzetével foglalkozni. Nem is érdekelte. A parasztember legnagyobb munkájából, az aratásból is viccet csinált. Felfogadta az embereket és a csupasz vásárteret kaszáltatta. De ugyanúgy kellett fenni a kaszát, mintha a valóságban dolgoznának. Megfizetett érte, de estére szinte mindenki megszökött. Ezt a történetet eredetileg a debreceni Agárdi alakjához kapcsolják, de több adatközlő Józsa Gyuri tréfái között is számon tartotta. Rossz gazdálkodó volt - és a családi iratokban fennmaradt jó cselekedetei ellenére - kegyetlen, kiszámíthatatlan földesúrnak tartották.