Füvessy Anikó: Józsa Gyuri, a tiszafüredi nábob (Tiszafüredi Füzetek 6. Tiszafüred, 2004)

még akkor ilyesmit nem csináltak. Mikor megjött a hintó - négylovas fogattal jártak ezek az urak - oszt behajtott... megálltak ottan a lakás előtt. - Nízz ki az ablakon - aszongya - milyen hintót vettem Svájcba. - Nagyon szép. Szépek a lovak is, de a hintó meg különösen nagyon szép. Reggel, mikor felébredtek, Józsa Gyuri ment a grófot felébreszteni... Mészporral körülhintette az egész ház elejét. A szép, fekete laggos hintót meg bemeszeitette hófehérre. - Nézz mán ki, kérlek szépen, milyen csoda történt! Nézd mán, tél van! Érdekes... Milyen csoda! Ilyen jó időben már leesik a hó." A havazást Józsa Gyuri nemcsak mészporral és meszeléssel, hanem frissen őrölt liszt felhintésével is utánozta. „Egyszer fogadtak hogy ö kánikulában a legmelegebb időben szánkán s havon megyén be Egerbe. A többi úr azt mondta akkor hisszük, ha látjuk. És meg is tette, őrlette a sok gabonát, minden malom őnéki őrölt. Szóratta a sok lisztet maga előtt Egerig és meg nyerte a fogadást. O azt megtehette, nem szenvedett hiányt semmiből sem, az egész határ neki termett minden jobbágy neki 23 dolgozott" - olvashatjuk Hajnal István írásában." Az eddigi történeteknél már a rókabunda leborotválásakor szerepelt a lovak szájának bevágása, mint az őt ért tréfa megtorlása. Károlyi gróf is ezzel bosszulta meg szép fekete hintójának kimeszelését: „... akkor kérem szépen, a gróf kiment, megfizetett ott néhány embert, és akkor Józsa Gyurinak négy lovát odavezettek a hintó mellé, kettőt az egyik oldalról, kettőt a másik oldalról, szembe a hintóval. És mind a négy lónak a pittyit levágták, az alsó pittyit, a száját. És az összes foga kint vót. - Nézd mán, kérlek szépen, a lovaid kimentek és nevetik az én hintómat!" A nevető lovak története, melyről Szilágyi Miklós is írt az 24 Etnographiában," az egyik legtöbb variánsban ismert Józsa Gyurival 23 KPMA 316-74. 37. 24 Szilágyi M., 1959. 449-450.