Orbánné Szegő Ágnes: Tiszafüred és vidéke zsidóságának emlékezete (Tiszafüredi Füzetek 5. Tiszafüred, 2004)

férfiak nemi szervét. A zsidó tanács vezetője Weiner Ernő fakereskedő, helyettese Weiszmann Dávid kereskedő volt. Május 28-án kellett a gettóból Hatvan Gombospusztára bevonulniuk a behívottaknak, ahol kettéosztották A és B csoportba a munkaszolgálatosokat, az A csoportot, az értelmiségieket, rabbikat Auschwitzba vitték. Május végén Horváth Kálmán honvéd százados, aki végigjárva a miskolci csendőrkerület gettóit több ezer zsidó férfinak adta meg a túlélés esélyét; Füreden mintegy 60, korosztályon kívüli férfit, 14-18, illetve 60 éven felülieket sorozott be munkaszolgálatosnak. Várkonyi Endre: "Talán a legszörnyííbbek a gettóba vonulás előtti napok voltak. Szegény nagyanyáin hívta a szomszédokat, jóismerösöket, adogatta nekik a nélkülözhető holmikat, élelmiszereket, évek óta őrizgetett lekvárokat, sth. Bizonyára adott különböző holmikat, ruhaféléket is szomszédoknak, ismerősöknek örökbe, vagy azzal: 'majd visszaadják, ha visszajövünk. ' Ennek már csak azért sincs jelentősége, mert - sajnos - O már nem jött vissza... Weinberger Lili:"Májas X-án mentünk be a téglagyárba, a gettóba, ahol eleinte azzal a tudattal éltünk, hogy munkára visznek bennünket, legalábbis ezt hintették el, hogy valahová az országba, vagy Ausztriába dolgozni visznek, és ez egy kicsit megnyugtatott. Nagyon hideg volt. állandóan esett az eső, jóformán ki sem lehetett a gettó utcákra menni. " Várkonyi Endre: "Elhagyni nem lehetett a gettót, amelynek a kapuján nagy tábla hirdette: A tiszafüredi járás zsidófajú lakosainak lakhelye - gettó. Összeszedték még a kutyákat is, a sintér ott ballagott el a gettó előtt, tüntetőleg mutogatva a boton vitt kutyabőröket. "