Orbánné Szegő Ágnes: Tiszafüred és vidéke zsidóságának emlékezete (Tiszafüredi Füzetek 5. Tiszafüred, 2004)

zuga, ahol tovább vitték volna a felekezeti türelmet, mint Füreden. Nemcsak, hogy a pápista papnak is teljes részt juttat a közösből a komposszeszorátus. mely pedig 9/IO-ed részben a Kálvin János szerint magyarázott evangéliumot követi a maga teljes vastagnyakúságában, hanem jócskán megelőzve a csigázó törvényhozást, igazán bevett vallást képez a zsidóság is. "

9 Az első világháborúban a városból 471 katona vett részt, közöttük 63 zsidó, akik közül 13 halt hősi halált, sokan kaptak kitüntetést helytállásukért. 1929-ben 620 fő, 142 zsidó család élt Tiszafüreden, húsz jómódú család, a többiek kispolgári körülmények között éltek, 13 család annyira szegény, hogy még hitközségi adót sem tudott fizetni. A keresők foglalkozás szerinti megoszlása: "3 nagykereskedő, 7 gazdálkodó, 2 tanító, 50 kereskedő, 4 ügyvéd, 5 munkás, 1 nagyiparos, 3 orvos, 3 magántisztviselő, 1 vállalkozó, 15 munkanélküli, 12 iparos, 5 magánzó és 8 egyéb. ""' A két világháború között erősödő, államilag támogatott antiszemitizmus egyre inkább érződött Tiszafüreden is. A .szomszédi kapcsolatok továbbra is jók, de a visszaemlékezések szerint a polgári iskola tanulóival egyre inkább éreztették másságukat. Rubinstein Lacika 1930-ban született, 1940-től járt a polgári iskolába, édesanyja visszaemlékezése szerint hiába volt okos, jól sikerült feladatmegoldásaira a tanár rendszeresen úgy reagált: "jól spekuláltál".

11 O is Auschwitzban halt meg. A HOLOCAUST Az I. világháború és következményei felbontották azt az íratlan társadalmi szerződést, amit a magyar uralkodó elit és a zsidóság kötött. Az egyenjogúsításért és a védelemért a magyar