Orbánné Szegő Ágnes: Tiszafüred és vidéke zsidóságának emlékezete (Tiszafüredi Füzetek 5. Tiszafüred, 2004)

kozások felé fordultak, több-kevesebb sikerrel. Zsigmond Füredre költözött, itt élt 16 évig, közben a hitközség elnökének is megválasztották. 1893-ban fakereskedést nyitott a vasútállomás mellett. 1909-ben megalapította a Hevesvármegyei Gyáripar Rt-t, Poroszló székhellyel, a tulajdonukban lévő gőzmalom, gőzfürészés gombgyárból. A felemelkedő zsidó felső réteg mintaképző csoportját a dzentrik adták. Szokásaikban, viselkedésükben ehhez a réteghez igazodtak. 1909-ben a tiszafüredi újság Klein Sándor tiszaörsi földbirtokos körvadászatáról ad hírt. Keresztény és zsidó notabilitások; földbirtokosok, kereskedők, iparosok, értelmiségiek együtt alapították meg 1888-ban az első helybéli hitelintézetet, a Tiszafüredi Takarékpénztár Rt.-t. Az alapítók között volt Füred országgyűlési képviselője, Csávolszky Lajos. A zsidók közül Rosinger Lajos, Flamm Ignác, - akik bekerültek az igazgatóságba is - Strausz Miksa földbérlő, Blau Bertalan (Blau Jakab fia), dr. Menczer Ignác orvos, Brieger Ábrahám kereskedő. Az alapításkor kilencvenkilencen jegyeztek részvényeket, pontosan egyharmaduk volt zsidó. A takarékpénztár vezetőségében mindig részt vettek a füredi zsidóság vezetői; betétesei, részvényesei továbbra is nagy számban voltak zsidók. Gazdasági tevékenységükhöz létfontosságú volt helybeli bank működése. A Tiszavidéki Bankot 1906-ban alapították. A helyi téglagyárat is ők működtették, 1912-tól részvénytársasági formában, Tiszafüredi Tégla és Cserépgyár Rt. néven 60.000 korona alaptőkével. A részvénytársaság elnöke Rubinstein Adolf volt. 1917-ben az Rt. igazgatósága megegyezett a bankéval. A járásban 1877-ben készült névjegyzékben is feltűnő a zsidó vallású iparosok és kereskedők nagy aránya. Nagyivánon ölen: két kiskereskedő, egy házaló és két kocsmáros élt. Poroszlón nyolcan; egy mészáros, két szabó, egy fakereskedő és négy kereskedő.