Orbánné Szegő Ágnes: Tiszafüred és vidéke zsidóságának emlékezete (Tiszafüredi Füzetek 5. Tiszafüred, 2004)

mentalitásnak volt szerves következménye a zsidóság nagyarányú beáramlása az értelmiségi pályákra az emancipáció után. Tiszafüreden a kisgyermekek vallási oktatása, a Talmud Tóra 1803-tól, a jesíva 1865-től működölt. 1877-ben indult meg az oktatás a hivatalosan elfogadott zsidó elemi iskolában, egy bérelt ház három termében, három osztályban, három tanító vezetésével. Az igazgató-tanító Cserhát Gerzson, aki már tanítóképzőt végzett, és több éves gyakorlattal rendelkezett. Ekkor vezették be a magyar nyelv oktatását is. A harmadik osztály vizsgatárgyai a következők voltak: magyar olvasás, írás, nyelvtani elemzés, magyar történelem, földrajz, természetrajz, számtan. Az iskola berendezése mindössze néhány falitáblából, Magyarország térképéből, egy-egy íróasztalból és néhány lócából állt. 1889-től már saját épületben működött az iskola. Az iskola felügyeletét az iskolaszék látta el, melynek tagjai a hitközség legtekintélyesebb tagjai közül kerültek ki. Rendszeresen támogatták a szegény sorsú tanulókat ingyen tankönyvekkel, taneszközökkel; télire meleg ruhát, lábbelit adományoztak számukra, az év végi vizsgák alkalmából a jó tanulókat könyvvel jutalmazták. A századfordulótól a harmincas évekig Lőwinger József irányította az iskolát. A felső osztályokat ő, az alsókat Czóbel Cecília, majd Schwarcz Boriska tanította. Tiszafüreden a polgári iskolai oktatás hosszú vajúdás után 1913-ban indult, tanulói között sok volt a zsidó gyermek. Az 1914/15-ös tanévben a fiúiskola 28 első osztályos tanulójából 6, a 45 másodikos közül 18 volt izraelita vallású. A beilleszkedés nem volt konfliktusoktól mentes, de befogadásért való hálának és-a beilleszkedni vágyásnak nem egy tanújele maradt ránk a korabeli újságokból. Jungreisz Náthán halála után Szófer Mór rabbi 1891. október 6-án érkezett Füredre. Első be