Vadász István: Az 1848/49-es szabadságharc tábornoka: Kiss Pál (Tiszafüredi Füzetek 3. Tiszafüred, 2003)

visszafordítva reggelre végleg eldöntötte a csata sorsát." A jarkováci csata ismét dicsőséget hoz Kiss Pálnak, hisz fontos szerepe volt a csatában:"a veressipkások, kik Kiss Pál őrnagy hidegvérüsége és dicséretes lélekjelenléte által befolyásolva, legelőször állottak csatasorba, s kikhez a Wasák is csatlakoztak".

12 December második felében Kiss Pál Damjanich hadosztályában dandárt kap, majd rövidesen alezredessé léptetik elő. 1848/49 fordulóján kerül sor Pancsova sikertelen megrohamozására: ezekben a napokban Kiss Pál újra a betegeskedő Damjanichot helyettesíti.

1 A Pancsova felől visszavonuló csapatokat január közepén Módoson éri a legújabb rendelet: a Honvédelmi Bizottmány döntése értelmében az egész bánáti-bánsági hadtest vonuljon a Közép-Tisza vidékére, Törökszentmiklós térségébe. A parancs értelmében Damjanichnak "menetből" kellett volna elfoglalnia az aradi várat, s így kellett a Közép-Tiszavidékre vonulnia. A január végén Aradra érkező új csapatokat éppen Kiss Pál léptette el Damjanich előtt, aki lelkesítő beszédet intézett a katonákhoz, ám február elején az ostrom nem sikerült, így Damjanich veszi át az Aradot ostromló magyar sereg parancsnokságát és több hetet időz a vár körül. Végül őt február 25-től Szolnok környékére rendelik, így Damjanich Kiss Pál alezredesre bízta az ostromló sereg vezetését.

14 Ismeretes, hogy a március 5-i szolnoki csatát követően heves szóváltás történt a bácskai hadtestet vezénylő Vécsey tábornok és a bánáti hadtest parancsnoka, Damjanich tábornok között. Részben ezzel, részben pedig az új hadtest