Vadász István: Az 1848/49-es szabadságharc tábornoka: Kiss Pál (Tiszafüredi Füzetek 3. Tiszafüred, 2003)

rendeli. Mivel azonban a kormány már előre számolt a lengyel altábornagy vonakodásával, ezért a felvonulandó hadtest vezetésére Kiss Pált jelölték ki: "Ez esetben fel voltam hatalmazva a péterváradi parancsnokot, Kiss Pál ezredest tábornoknak kinevezni, s reábízni a felküldendő tizenkétezer ember vezényletét. Tábornoki kinevező levele azon esetbeni használat végett kezembe adva volt." Meg kell említenünk, hogy Kiss Pál tábornoki kinevezési dokumentuma 1849. május 28-i keltezésű: ez arra enged következtetni, hogy az előléptetés, illetve a kinevezés 97 valóban komplikált körülmények között történhetett. Mivel Bem inkább egyedül visszament Erdélybe, Arad helyett végül Nagybecskereken találkozott Kiss Pál és Vukovics: "de miután Bem nem volt már a Bánságban, én Becsekerekről azonnal Becsére írtam Kiss Pálnak, merre neki keresztül kellett menni, hogy Bemet már nem kereshetjük, hanem hogy jöjjön hozzám Becskerekre: levelem folytán tehát eljött. Kiss Pállal Péterváradra utaztam". Kiss Pál június 4-i visszatérése Péterváradra azonban újra felbőszítette Perczel Mórt, ám végül Vukovics úgy oldotta meg a problémát, hogy Perczeit javasolta a felvonuló hadtest parancsnokának, Kiss Pált pedig véglegesen péterváradi várparancsnoknak. "Megérkezvén Kiss Pállal a várba, megjelenésünk, illetőleg a várparancsnok visszajövétele az őrség tisztjei által örömmel fogadtatott. Nemcsak Hollán, ki személyesen volt Perczel által megsértve, hanem valamennyi tisztek igen kedvetlenül szolgáltak Perczel Miklós alatt, mint ki nem volt soha