Füvessy Anikó: A füredi nyereg (Tiszafüredi Füzetek 1. Tiszafüred, 2002)

nyeregbehívó táblájukra ezt az évszámot is belevésték nyereggyártó szerszámok és egy nyereg rajzával együtt. Munkájukra a szabadságharc idején is számítottak, hadiipari megrendelést kaptak már 1848 őszén. 1849. február végén, a hadiipar keletre telepítésekor 18 füredi mestert és 1 legényt telepítettek át Nagyváradra. A füredi nyergesek ekkor Kossuth Lajoshoz egy kérelemmel fordultak: "utolsó piheségükig a legtisztább szívvel, teljes igyekezettel szolgálnak édes hazájuknak", de kérik, ne kelljen városukat elhagyniuk, mert nem lesz, aki földjüket, szőlőjüket megművelje. Kérelmüket figyelembe vették. A váradi munkát egy hónapra szűkítették, de a mestereket hazatértük után otthoni munkavégzésre kötelezték. 1868-tól. a hadiipari megrendelések elvesztésével ez a virágzó foglalkozás gyorsan hanyatlott. A XX. század elején a kisiparral foglalkozó munkák a nyereggyártást már meg sem említették. A közlekedési lehetőségek gyors változásával egyre kevesebb nyeregre volt szükség. A parasztok nyerget már alig vásároltak, csak a pásztorok és a. nyeregből hajtó debreceni taligások keresték még. A csökkenő igényeket