Füvessy Anikó: A füredi nyereg (Tiszafüredi Füzetek 1. Tiszafüred, 2002)

Fényes Elek a XIX. század közepén Tiszafüred leírásakor azt is kiemelte, hogy lakosai...híres magyar nyergeket csinálnak, ugy hog)) 1819-ben a Porosz kormányszék is vitetett innen két nyereg-gyártó legényt Berlinbe. ". Poroszországba a város nyergesei már korábban is kijutottak. Az 1740-1786 közt uralkodó Nagy Frigyes huszárezredei felállításakor már számított szakértelmükre. Kevésbé tudott, hogy Amerikában a XVIII. század utolsó negyedében, a függetlenségi harcok során felállított lovasság szervezésekor, mely a magyar Kovács Mihály nevéhez fűződik, a füredi nyereg is szerephez jutott. Nyomait a western-nyereg még napjainkban is viseli. Ezek az adatok mind azt bizonyítják, hogy a XVIII. század második felétől valóban országosan ismert volt a füredi nyereg, s a huszárság révén Európa más országaiban, sőt az Újvilágban is ismerték és kedvelték. Mikortól számolhatunk a füredi nyereggyártás jelentősebb kiterjedésével? A XVI-XVII. Században Tiszafüred többször elnéptelenedett, a lakosság termelő tevékenysége nem volt zavartalan. Csak a Rákóczi-szabadságharc után normalizálódott a helyzet, nőtt fokozatosan az itt lakók száma. Földesuraikkal kötött, szabadabb jogállást biztosító szerződésük (1701-1702) a füredieket a jobbágyi kötöttségektől egy időre mentesítet-te, mely a szabad mezővárosi fejlődés alapjait