Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)

81. LÁNYCSÚFOLÓ SZOKÁSOK (Barna Gábor)

A tiszántúli települések többségén, valamint a 66. községben a pártában maradt lányokat úgy csúfolták ki, hogy a szalagokkal (s egyebekkel) díszített zöld májusfa helyett díszítetlen, vagy rossz rongyokkal díszített száraz gallyat (kukoricaszárat, szalmát) állítottak nekik. Ugyanez volt a gyakorlat a 7. számú jászsági községben is. A pártában maradt lányokat a 19., 24., 26., 27., 29., 30., 46. és 61. községekben, valamint Pacséron úgy csúfolták ki, hogy a házuk előtt barázdát ástak (26., 27., 46.), vagy szántottak (30, lopott ekével 29), s bele pattogatott (tehát nem termőképes!) kukoricát szórtak. Másutt barázda húzása nélkül a ház elejét szórták tele tollal (19.), tökmaggal és pattogatott kukoricával (24.), törekkel (61.), valamint szalmával és pelyvával Bakfazékdobás, Jászárokszállás (66.). (Ld. 1. tk.) (Jász Faragó Sándor tusrajza, 1963. JMA:83-68) Néhány Tisza menti, tiszazugi településen és a 66., 67. bácskai kirajzásokon megtaláljuk a tuskóhúzást, mint a lányok kicsúfolásának módját. Tiszavárkonyban (18.) cigányok muzsikája mellett agglegények húzták a tuskót a pártában maradt lányok ablaka előtt. Szelevényen (56.) és Tiszaugon (59.) a vénlányok vitték a tuskót húshagyókedden. A 66. és 67. bácskai településeken öreglegények (66.), legények (67.) tuskót gördítettek a férjhez nem ment lányok kapuja elé. 3. A lánycsúfoló szokással kapcsolatos mondókák A vénlánycsúfoló szokások állandó, kötött szövegű mondókáinak, szólásoknak, alkalmi mondókáknak, a cselekményt, vagy a szokás célját megfogalmazó rögtönzött alkalmi szövegeknek a vizsgált területen négy alaptípusát, valamint ezek helyi változatait rögzíthettük. 1. típus: bakfazék (fazék), cibereszürés „Háromszor kérettelek a nagyfarsangon, Mégse gyütté hozzám el, Most bakfazekat hoztam, rágd szét, Ha nem rágod, vágd szét!" (3.) „Háromszor vótam nálad a nagyfarsangon, Nem gyütté hozzám el, Most hoztam neked bakfazekat!" (3.) 25