Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)

129. BÚCSÚK (Csalog Zsolt)

129. BÚCSÚK I. A búcsúk témájában tulajdonképp két, nem azonos tartalmú szokás vizsgálatát tűztük ki célul: egyrészt a környékbeli települések búcsúünnepeinek látogatását, a kistáji kapcsolatrendszer felderítése céljából, másrészt távoli zarándokhelyek látogatásának szokását, főképp a nagytáji sugarú mozgások megismerése érdekében. A környező települések búcsújának látogatásában két tényező szerepel: egyrészt a rokonlátogatás, amint szórványosan a válaszok is utalnak rá, elsőrendűen azokra a településekre jártak búcsúba, ahol rokonság volt, ilyen értelemben a kapcsolatrendszer lényegében megfelel a házassági kapcsolatok rendszerének (lásd: 131.); másrészt a szomszéd települések mint szomszédok búcsúját látogatták. E két utóbbi motiváción alapuló búcsúlátogatás anyagunkban szétválaszthatatlanul keveredik, ezért kartografíkus bemutatást ez a résztéma nem érdemel. Kizárólag az eltérő indítékú távoli zarándokutak szokására vonatkozó adatainkat mutatjuk be térképen. A kérdőív időhatárokat nem szabott. A búcsúlátogatás orientációjának esetleges divatszerű változásaira nem voltunk tekintettel, kérdésünk és a válaszok a közelebbről meg A máriaradnai kegytemplom nem határozott múltra vonatkoznak. A búcsú szokása mindhárom említett formájában katolikus szokás. A kérdőív vallásfelekezeti vonatkozásban nem tett megszorítást, a kérdéseket mindkét felekezetnek feltettük — a válaszok református települések esetében azok katolikus kisebbségére vonatkoznak. A mátraverebélyi szentkút fogadalmi táblákkal, 1990 Szentkúti emléklap, (Gulyás Éva felvétele) Mátraverebély 195