Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)
124. VASAK (Szabó László)
77. LA II világháború előtt melyik településnek nem volt vására? A vásártartási jog egyenlő volt századokig a városi joggal, illetve a várossá váláskor vásártartási jogot adományoztak. Voltak települések, amelyek városi rangra emelkedtek a XIX. század elején, s még utána is megtartották az adományozott vásári jogot, ám századunkra, mert a vízszabályozások megszüntették fontos átkelőhely jellegét, nem alakult ki speciális növénykultúra vagy állattenyésztés, lassan megszüntette vásárait (63.). Ha megnézzük térképünket, láthatjuk, hogy a Tisza mente kis falvaiban, egykori tanyavilágból szerveződött községekben (10., 50., 53.). A Jászságban, Nagykunságban, mezővárosokban azonban megmaradtak a két világháború között is a vásárok. Voltak települések, ahol későn, a 30-as években adományoztak vásári jogot, mivel a vásár nem volt jelentős, pár év vagy jó másfél évtized múlva megszüntették. Ezeket is vásár nélküli településeknek jelöljük (19., 20., 26., 31., 62., 63.). II 2. Miről volt nevezetes a kutatópont vására? Előre kell bocsátanunk, hogy nem feltétlenül helybeli termékről van szó. Sőt a legtöbb helyen állatokat, ipari termékeket, ritkábban terményt (gabonát) máshonnan hoztak oda. Az idény jellegű termékek (pl. gyümölcs, szőlő, aszalványok) nem kerültek a térképre. Ezeket, illetve a bort (Tiszazug), a gabona javát felvásárlók kötötték le, akikkel már tavasszal megállapodtak. Térképünk jellegzetes áruként 21 esetben tünteti fel az állatot (különböző lábasjószág), 13 helyen tartották az ipari termékeket kiemelkedő árunak, s csak 4 helyen a gabonát, s ugyanennyiszer vélekedtek adatközlőink úgy, hogy nem volt jellegzetes áru, átlagos kirakodó vásár és kisebb állatvásár volt. Térképünkön jól kirajzolódik, hogy a Nagykunság a lábas jószág vásárra viteléről híres. Itt a helyi legeltető és tanyai állattartás termékei mellett nagyarányú a Hortobágyról érkezett állatok vásárra hajtása is. A helyi ipar a Nagykunságban nem erős. Ezt a térséget ipari termékkel rendszeresen Mezőtúr látta el, s ugyanígy a túriak rakják ki termékeiket a vásárokon is. A Jászságban sokkal erősebb az ipar. Némelyik település vásárát éppen a jóminőségű helyi ipar látja el, s tartja életben a vásárt (1., 6., 9., 12., 15., 16.), ugyanakkor a felvidéki fafaragó szerszámanyaga is kelendő a kéziszerszámokkal jól felszerelt Jászságban. Ugyanez a térség jelentős bázisa az állatkereskedelemnek is. A tanyai állattartás minőségi nevelése (helyi és környékbeli) igen kelendő, s mert emiatt messziről is idejönnek a vevők, más helyekről is idehajtanak versenyképes lábasjószágot. II 3. a)—d) Fontosabb vásárhelyek vonzáskörzete az első világháború előtt Voltaképpen nem négy térképről van szó az e pont alatt közölteknél (a—d), hanem egyről, de technikai okok miatt ezt az egy térképet bontanunk kellett. Jól látható a megye szélén fekvő települések esetében, hogy nem teljesek, hiszen megyehatáron túli településeket nem adnak meg (8., 21., 45., 41., 48., 55.). Jászberény (8.) Dél-Heves, a Tápió- és a Galga-mente falvait is vonzotta. Pl. a női turai viselet jellegzetes darabját a rövid derekú ködmönt a jászsági szűcsök készítették még akkor is, midőn nem hordták már a Jászságban. Jászapáti Heves és tanyavilágával, s a Tarna-völgy kis falvaival tartott erős kapcsolatot vásározás terén (9.). Szolnok vonzáskörzetébe Abony, Cegléd, Tiszakécske és környéke is beletartozott (21.). Kunszentmárton a szentesi, csongrádi tanyavilágot vonzotta vásáraival (55.), Tiszafüred (41.) kapcsolatai Egerig, illetve Hajdú-Bihar északi részéig (Egyek, Polgár térsége), a Dél-borsodi településekig értek (Egerlövő, Tiszabábolna, Tiszadorogma és az ezekkel szomszédos községek). Karcag (45.) és Kisújszállás (48.) Sárrétig nyúló kapcsolatai, Mezőtúr (52.) kapcsolatai sincsenek rajta térképünkön, csakúgy, mint Tiszakürt (60.), illetve Csépa (57.) Csongrád és Szentes tanyavilágával megvolt erős vonzása sem. Kunmadaras (43.) vonzáskörzete teljesnek tűnik, de mégsem az, mert a Hortobággyal való, így megyén kívüli kapcsolatokat e térkép nem ábrázolja. Szembe kell állítanunk néhány jellegzetes, a megyehatártól távolabb fekvő települést, amelynek minden irányba teljes a kapcsolatrendszere. Ilyen Fegyvernek (46.), Kunhegyes (44.). Ez utóbbi kelet felé nem tűnik teljesnek, de tudjuk, hogy ez a nagykun város a Tisza-menti falvakat vonta érdekkörébe egyéb tekintetben is. Teljes ez a vonzáskör Törökszentmiklós esetében is (49.). Ezeknél legfeljebb más, jelentős vásározó helyek 176