Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)
117. TAVASZI MENNYDÖRGÉS ÉS HIDEG IDŐVEL KAPCSOLATOS SZÓLÁS (Pócs Éva)
117. TAVASZI MENNYDÖRGÉS ÉS HIDEG IDŐVEL KAPCSOLATOS SZÓLÁS I. A kérdés országosan ismert, és adatokkal jól dokumentált témára vonatkozik. A gyűjtéstől ezért elsősorban az adatanyag részletezését, finomítását, kapcsolatainak pontosabb kirajzolódását, és földrajzilag az adathálózat sűrítését vártuk. A tavaszi mennydörgéshez, mint feltűnő és ismétlődő természeti jelenséghez akár okként, akár okozatként fűződő hiedelmek fennmaradása érthető. Másik fenntartó tényező a szent György nap, mint nevezetes alkalom. Idevontuk a 100. kérdés 7. pontjából a szent György napi mennydörgésre vonatkozó hiedelmeket is, mivel a két kérdés (és a feleletek) részben fedik egymást. II. Milyen hiedelmek fűződnek a első tavaszi mennydörgéshez? Mit csinálnak ilyenkor? 1. Tavaszi mennydörgés A korai mennydörgéshez fűződő hiedelmek és mágikus cselekmények megyeszerte elterjedtek. Ezen belül — megfelelően a nagyjából egyöntetű országos elterjedésnek — nem mutatnak területi különbségeket. Térképjeleink közül egyesek kimondottan szent György napi mennydörgésre vonatkoznak (1., 15., 16., 32., 33., 36., 40., 49, 51.), mások a szent György előtti mennydörgésre (1., 3., 8-13., 17-20., 22., 25., 26., 33-35., 38., 39., 41-43., 46-50., 52., 56., 58-61., 66-68. — az ismétlődő számok mindkét verzió meglétét jelentik egyazon helyen). Sok adat általában korai, tavaszi, esetleg márciusi mennydörgésre, vagy az év első mennydörgésére vonatkozik (2-7., 9-10., 12-13., 15-16., 19-20., 22-24., 27., 29-30., 36-38., 40-45, 47, 49, 51, 54, 57-59, 61, 63, 64, 68.). A hiedelmek és cselekmények nem különülnek el az egyes napok szerint — nyilván általában tavaszi, esetenként szent György naphoz (is) fűződő hiedelmekről van szó (vagy éppen fordítva: a szent György naphoz kötődés az elsődleges). Elsősorban időjárással és terméssel kapcsolatos jóslások ismeretesek. Ezek általában rövid szabályok formájában fogalmazódnak meg, amelyek nemigen tartalmaznak (szövegileg) többet a térképjelekként feltűntetett megfogalmazásnál, és nem is társul hozzájuk egyéb hiedelem. Lényegében ugyanezt mondhatjuk az ez alkalomból szokásos mágikus megelőző és elhárító gyümölcstermést serkentő cselekményekről. A mégis létező csekély eltérések és többletadatok a következők: A jóslás néha nem általában jó termésre, hanem egyfajta terményre vonatkozik: szőlő (1.), gyümölcs (2.), gabona (6.). A jó termés jó takarmánytermésre vonatkozik egy verses szabály szerint: „Szent György nap előtt dörög az ég, Szénád, zabod lesz majd elég" (53.). Ha szent György előtt dörög, drága lesz a búza (66.); ahány nappal szent György előtt megzendül az ég, annyi mázsa búza lesz (59.); ahány héttel szent György előtt dörög, kétszer annyi mázsa termés lesz (31.). A jóslás néha csak, vagy vagylagosan a jó terméssel rossz termésre, vonatkozik: (5, 13, 20, 52.); rossz búzatermésre (27. — ha dörgéskor éppen virágzik a búza); rossz birsalmatermésre (48 — ha dörgéskor éppen virágzik a birsalma); rossz meggytermésre (10.). A jóslás csak, vagy vagylagosan szárazságra vonatkozik (17.; ha délről dördül, esős lesz, ha nyugatról, szárazság: 6.). Amerről dörög, arrafelé lesz jó termés (25, 35.); ha északról dörög, jó termés lesz, ha délről, rossz (39.); amerről dördül, arrafelé jó kukoricatermés lesz (53.); ha nyugatról dörög, akkor lesz jó termés (58.). Ha szent Györgykor dörög, el kell vetni a mákot (4.); illetve ha addig nem vetették el a mákot, férges lesz (60.); rossz máktermés lesz (6.). Az időjárásod! kapcsolatos térképen fel nem tüntetett részletek a következők: Ahányszor megdördül az ég szent György előtt, annyi égiháború lesz a nyáron (20.). Két községből verses szabály ismeretes márciusi mennydörgésre vonatkozóan: „Márciusban ha ég dörög, Nem lesz fagyos a rög" (29.: hasonló: 30.). Ha szent György előtt villámlik, sok ember fog nyáron villámcsapástól meghalni (25.). Általában jó időt (és jó egészséget, bizonyos testrészekre vonatkozóan) jelent a dörgés (39.), illetve korai tavaszt (48). Még hidegek lesznek, tehát hosszú tavasz várható (62.). Ami a dörgéshez fűződő cselekményeket illeti, a térképen feltüntetettől való eltérések a következők: A földön hempergés nemcsak a derékfájást előzi meg, hanem a jó termést is biztosítja (51.); vagy az egész évi egészséget is — a hempergéssel egyidejűleg homokot szórtak a mennydörgés irányába (59.). A fejüket azért verik a falba, hogy bele ne vágjon a villám (6.). Nem a fejüket verik, ha152
