Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)

114. PATKÁNYKÜLDÉS (Pócs Éva)

mindenesetre nagy valószínűséggel az utóbbinak tarthatjuk. Ezek részletezve a következők: Leggyakoribb, hogy az ajtóra (ajtókra — a ház, istálló, általában a patkány által veszélyeztetett helyek ajtajára) vagy a falra egy nevet írnak (többnyire krétával): Bagaméri (többször írják fel — 35.); Bagaméria (írás közben köpnek — 36.); Habakuk (33.); Szent Domokos (szentelt krétával — 1.); Gázmér vagy Makubella (32.); Kunigunda (31.). Esetleg a névhez még valamilyen rövid elküldő szöveg is társul: „Kálic, potkány, eltakarodjatok!" (éjfélkor írják — 19.); „Nikodémusz, Kozimé, innét bizony menj odébb") papírra írják, amelyet a lyukhoz tesznek — 45.). Egy adatunk szerint római számokat írt egy Antal nevű ember éjjel 2-kor minden ajtóra (majd megkérdezte, hogy hova hajtsa a patkányokat — azt felelték, hogy a világ végére — 38.). Többször nem derül ki, hogy mit írt a patkányos ember, csak az írás körülményeire derül fény: a kutyákat bezárták, a házból nem jöhetett ki senki; le-letérdelt írás közben, körülment a házon, levette a sapkáját, keresztet vetett magára; bal kézzel írt (3.); krétával írta tele az istálló falát és ajtaját, és többször keresztet vetett az ajtóra (15.). A hozzáértő ember titokban végzett eljárásainak sok térképjele többféle egymásba fonódó jelenséget dokumentál. A már ismertetett eljárások idevonatkozó adatait is itt tárgyaljuk. Jellemzőek azok a titokban végzett eljárásokra vonatkozó adatok, amelyek kizárólag valamilyen, a cselekmény hatását fokozó mágikus kísérőcselekményre, körülményre utalnak. így pl. a cselekményt két adat szerint napkelte előtt kell végezni (2., 20.), más esetben hajnalban vagy este (23.), vagy éjfélkor, a napkeltének háttal állva (45.). Ezek az adatok arra vallanak, hogy a patkányűzés titokban végzett módozatait feltétlenül valamilyen mágikus cselekménynek tartják, amelyek hatásához a mágikus kísérők is szükségesek, egyébként a titokban végzés önmagában is mágikus jellegű. A végzők részint konkrét, helyhez kötött, esetleg meg is nevezett specialisták: így a tiszafüredi (41.), csépai (62.), jászapáti (6.), törökszentmiklósi (23.), jászberényi (7.), jászárokszállási (6.), nádudvari (42.), szolnoki (25.) ül. „tiszamelléki" (45.) ember; megnevezett helyi ember (13., 15., 30., 40., 52., 66., 68.), akik esetleg pénzért végzik a „küldést" (52.). A patkányküldő emberek pontos megnevezése, a pénz fizetése működésükért nem vall feltétlenül mágikus módszerekre; de mindenesetre ténylegesen gyakorolt, akár racionális, akár mágikus eljárásokra. Ilyen a vándorgépész pénzért végzett patkányirtása is (54.). Inkább mondai cselekményre utalnak a következő adatok: a tudományos (10.), a roffi patkányküldő ember, aki azonban foggal született (44. — Roffon híres, természetfeletti képességekkel felruházott ember működött — természetfeletti képességet egyébként főleg nem Roffon, hanem a szomszéd községekben tulajdonítottak neki), és még inkább a juhász (44. — aki sokszor szintén természetfeletti képességekkel felruházott alak), továbbá elsősorban a molnár (7., 10., 12.), valamint a vízimolnár (8., 18.), amely utóbbiak köré mint említettük patkányküldéssel kapcsolatos mondakör fűződik. A mágikus cselekményt elbeszéléskor előszeretettel tulajdonítják hagyományosan természetfeletti képességekkel felruházott személyeknek, idegeneknek, vagy legalább egy „betelepedett család"nak (63.). A valóságban könnyen lehet, hogy a patkányt többnyire maguk próbálják, részint racionális, részint mágikus módszerekkel elküldeni, ahogy a szükség hozta, de a szájhagyományozás szintjén inkább valamilyen tudós személy végzi a küldést. így nem véletlen az „elküldte, mint a molnár a patkányt" szólás ismerete (12.), ha nem is tudunk egy biztos esetről sem, amikor Szolnok megyében valóban molnár küldte el a patkányt. A molnárt nemcsak mint patkányküldő személyt, hanem mint olyat is számon tartják (szintén mondai szinten), akinek a malmába bosszúból mások patkányt küldenek (49.). III. A nem térképezett, szórványosan fellelt adatok A pálcát, ostort, mint a patkányűzés eszközét már több módszer segédeszközeként említettük. A térképen feltüntetett esetek némelyikét (38., 48., 53., 67., 68.) mint önállóan használt eszközt jegyezték fel a gyűjtők, de nem valószínű, hogy a pálca, ostor használatakor, a vele történő valóságos vagy jelképes hangadás közben ne mondtak volna valamilyen szöveget, hasonlóan egy már említett adatunkhoz, amely szerint ostorpattogtatással a Tiszára küldték a patkányt (19.). Seprűt tesznek a patkánylyukba (61.), vagy seprűvel kotornak (50.) — mindkettőhöz ráolvasás tartozik. Egy adat szerint keresetlen lópatkóval lehetett elküldeni a patkányokat (29.), illetve az útról a lópatából kiesett földet szedik fel erre a célra (13.), másutt a patkányok által kikapart földet szedték össze, és azt vagy a trágyához öntik (39.), vagy kötőben elviszik messzire (14.), vagy a kék kötőbe vett 146