Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)
111. ÁRPA GYÓGYÍTÁSA (Pócs Éva)
111. ÁRPA GYÓGYÍTÁSA I. Az árpa gyógyítása az országos néprajzi atlasznak is kérdése volt, és a félig elkészült feldolgozás során kiderült, hogy bizonyos szövegtípusok elterjedésének kelet-nyugati határa kb. a Tisza vonala, tehát keresztülhúzódik Szolnok megyén. Ezt az országos elterjedési képet kívántuk finomítani. Egy szövegtípus, mint egyedi példány — invariáns — került elő Szolnok megyéből. Kíváncsiak voltunk, ismeretes-e több variánsa, és ha igen, szerettük volna a pontos elterjedési képét felrajzolni. Bizonyos, elsősorban palóc területeken ismert szövegek esetleges megyebeli megjelenésére (pl. északról betelepült községekben), elterjedési területére is kíváncsiak voltunk. Ami a nem szöveges gyógymódokat illeti, ezek részint a népi gyógyászat általánosan elterjedt, sokféle betegségre országszerte használatos gyógymódjai. Ezek gyűjtése nem annyira kartografikus tanulságokat, hanem a gyógymódok intenzitására, egymáshoz való viszonyára, a racionális gyógymódok mellett való használatának mikéntjére vonatkozó kérdésekre adhatott választ. Másrészt a ráolvasásokat kísérő cselekmények néha annyira a szöveggel kapcsolatosak, hogy a ráolvasásszöveg a cselekményeknek mintegy magyarázata, kiegészítése, tehát a kettő csak együtt létezhet, és gyűjthető; ennyiben a cselekmények felgyűjtésének tanulságai megegyeznek a szövegekkel kapcsolatban említett várható tanulságokkal. Mindezektől függetlenül az árpa gyógyítása különböző mágikus gyógymódokkal a közismert, házilag alkalmazott racionális gyógymódok mellett (pl. kamillatea) országszerte szinte a mai napig gyakorolt (olyan betegség, mely többnyire magától is elmúlik, nem kontrollálható a ráolvasás hatása). A mágikus gyógymódok változatos sorát ismerjük az egész nyelvterületről, de szisztematikus gyűjtés csak az országos néprajzi atlasz viszonylag ritka kutatópont-hálózatán volt; tehát mindenképpen hasznosnak látszott egy megyényi területről feltárni az összes (még) ismert és gyakorolt gyógymódot, és lehetőség szerint megvizsgálni ezek egymáshoz való viszonyát, intenzitását is. //. 1. Hogyan gyógyítják a szemen nőtt árpát? A legáltalánosabban gyakorolt gyógymódokat térképeztük fel; országszerte ugyanezek látszanak a legelterjedtebb árpagyógyító módszereknek. A térkép kartográfiai tanulságot nem ad, pusztán az egyes gyógymódok intenzitását, és az archaikusabb területeket (pl. az északkeleti terület) jelzi az egy-egy községben együttesen használt gyógymódok nagyobb számával; de az egész megyére jellemző, hogy egy-egy községben több gyógymód is ismert és gyakorolt. Kútban elveszejtés, kútba árpaszemet dobni. Az árpának országszerte speciális, csak rá jellemző, egyúttal a suhintás-kaszálás mellett leggyakoribb gyógymódja. Lényege az árpa analógiás elveszejtése: úgy múljon el az árpa a szemről, ahogy a kútba dobott árpaszem elvész: vagy más azzal kapcsolatos gondolat, hogy a kútba került dolog onnan nem kerül ki többet. Az analógiás elveszejtés a népi gyógyászat általánosan elterjedt módszere — a szemen nőtt árpa — kútba dobott (onnan ki nem kelő) árpa-kapcsolat azonban sajátosan az árpához tartozik. E módszereket gyakran kíséri ráolvasás, amelynek szövege többnyire szintén az elveszejtés gondolatát fejezi ki. A kútban elveszejtés leggyakoribb elemei a körüljárás, a kútba belenézés és az árpaszem(ek) bedobása; gyakran társulva hagyományos mágikus kísérőelemekkel (háromszor, hétszer, kilencszer, szótlanul, hajnalban stb.). Legegyszerűbb cselekmény a kút körüljárása. Ez minden egyéb nélkül, önmagában is jelképezheti az elveszejtést, de lehetséges, hogy csak a gyűjtés hiányosságai miatt nem derülnek ki egyéb mellékkörülmények. Néha csak egyszer (vagy nem derül ki, hogy hányszor) járják körül (38., 54.), ritkán hétszer (37., 53.), vagy kilencszer (39., 41., 47., 52.); leggyakrabban azonban háromszor (1., 3., 5., 6., 7., 8, 11, 13, 15, 20, 22, 25, 26, 40, 47, 53, 55, 56, 59, 60, 64, 67, 68.). Körüljárás közben általában árpaszemet fog a beteg és ezt többnyire bedobja (egy esetben — 60. —. nem tudjuk meg, mit csinál vele): l-l szemet minden kerülésnél (1, 3, 5, 6, 8, 11, 15, 20, 25, 26, 39, 40, 41, 47, 53, 54, 55, 56, 59, 64.), vagy 2-2 szemet, összesen hatot (56.); vagy csak a végén egyet (1, 5.). Néha a körüljárás előtt (13.), vagy után (22, 34.; 47.: mindig ugyanabba a sarokba): vagy minden körüljárás után (5, 6, 52.) bele is néz a beteg a kútba. Ezek az elemek más 128
