Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)

104. TÁLTOS (Gulyás Éva)

és különböző betegségeket gyógyított: „Ladányon is vót, azt Marcinak hittak, az is tátos vót, foggal született. Egyszer elhozták ide kocsival esketésre, mert a menyasszonyt a régi szeretője megrontotta, hogy ne tudjon esküdni menni. Csak odament, oszt mondta neki: — Ide figyelj, nincs itt semmi, őtözz, menjél! Ment is mingyárt. " (25.) Értett a váltott gyermek visszacseréléséhez is: „Egy asszony szoptatott egy tátost. Elvitték Márton bácsihoz, mert nem fejlődött sehova. — Ez nem a te gyereked! Belenyugszol, hogy betegyem a tüzes kemencébe? Befűtötték. A lapáton volt. Ordítva kicserélték a kéményen keresztül. A lapáton ott ült az igazi gyerek Onnan tudták, hogy tátos, mert foga volt. " (22.) A tiszaroffí Orvos Tóthok a környék neves gyógyítói voltak, Tóth Péter a századfordulón, utódai János, István a 20. században működtek. „Tóth Péter tudománya attól volt, hogy foggal született. Az utódai nem foggal lettek, csak a nagyapjukról maradt rájuk az a kis tudomány." (31.). A Nagykunságból és Tiszafüred környékéről is felkeresték, véleményünk szerint sokkal nagyobb volt a működési körzetük, mint amit a gyűjtés hiányosságai miatt a térképen regisztrálni tudtunk (24., 29., 31., 32., 33., 35., 44., 46., 49.). Ennek az is oka, hogy a gyűjtés idején már gyógyítóként nem táltosként emlegették és tevékenységét nem kapcsolták össze a foggal születéssel. Pénzásó Pista Tiszafüred környékének ismert táltosa volt (34., 35., 36., 37., 8., 39., 40., 41., 42.). A Meggyes csárda környékén tanyázott. „ Úgy ment az esőszakadásban, forgószélben, alig lehetett látni. 0 csinálta." (40.) Alacsony, töpörödött ember volt, rongyos ruhában járt és rendkívül gyorsan, szinte futva közlekedett. Személye a kincsásással, kincskereséssel kapcsolódott össze. Azt tartották róla, hogy meglátja a földbe ásott kincset. Az ezzel kapcsolatos történeteket 1. a III. pont alatt. A fent említett nagyobb ismertségű gyógyítókon kívül érdemes megemlíteni a kisebb jelentőségűeket is: a besenyszögi Pomázi Dávid és Illés (26., 31.), Nyíri Péter (31.). Voltak olyan személyek, akiket csak a lakóhelyükön tartottak táltosnak, illetve személyükhöz kapcsolódtak a táltostörténetek, általában pásztorok, csőszök, jövőmenő emberek vagy sokszor fogyatékosak, nevüket mindenképpen érdemes felsorolni: Bicskei József juhász (1.), Rossz Miska csavargó (3.), Hernád bácsi (6.), Horvát János (10.), Csomor Urbán (11.), Dikó Feri (15.), Lázár Péter (16.), Bozsó István, Szmelov Jancsi (19.), Kakó István és Klára (31.), Biró Julis (32.), Nagy Sándor csősz (34.), Józsa (Lucifer) Sándor (37.), Csorba gyerek (43.), Bolygó Szabó, Csörsz István, Táltos Sanyi, Pálfi Péter (45.), kenderesi Márta látóasszony (48.), Sebestyén táltos (52.), Bori (Kuka) Pál, néma (56.), Terka szolgáló (57.), Gyaraki (58.), Tanyában P. (63.). III. Szólások: „Szalad, mint aki foggal született. " — mondják arra, aki nagyon siet (9.). Ha akkora vihar volt, hogy a ház tetejét is levitte, azt mondták: „ Táltos ereje ment el ott!" (42.) A sokat és gyorsan evő emberre mondták, hogy „Falánk, mint a táltos!" (32.) Gyermekijesztőként is ismeretes: „Majdjön a táltos, oszt elvisz!" (12.) Az atlaszgyűjtések során számos táltos hiedelem és hiedelemmonda került elő, melyeket az alábbiakban szeretnék szó szerinti lejegyzésben közzétenni. A foggal született gyermeket, amikor meghatározott kort elér, elragadja a többi táltos vagy elmegy hazulról. „Aki foggal születik, az táltos lesz. Vannak neki cimborái és 8 éves korában eljönnek érte. " (6.) „Nagyapámtól hallottam, hogy a tátos 10—13 éves korában kezdett eljárni. "(6.) „ 7 éves korában megy el az öregebb tátosokho tudománt tanúni. " (10.) „Budai Laci feleséginek az apja, Horvát János elment három évre. Otthatta az apjáékot. Utána visszagyött. Mondták, el kellett neki menni, mer tátos vót... akkor 13 éves lehetett." (10.). Viharban jöttek érte a táltosok, ezért amikor vihar közeledett, nagyon vigyáztak rá: „A foggal született gyerekre állandóan vigyáznak, főleg ha vihar van. Olyankor még ládába is elzárják és a láda tetejire kést tesznek. Volt foggal született ember, aki saját maga is nagyon félt, ha vihar volt. " (25.) Azért viszik el, mert meg kell vele vívnia, nem emberként, hanem állat alakban, általában bika alakban. (29.) „Bikákké váltak, oszt úgy tusakodtak. Vót fehér is, meg veres, meg csupa fekete is. A viaskodással vihart támasztottak. A forgószélben táltos van. " (30.) A tiszaroffí Orvos Tóth családról is fennmaradtak táltostörténetek: „ Orvos Tóth Jánost egyszer Alsórétről pokrócban hozták haza, mert bikával viaskodott. Tóth István a hátát nem mutatta soha senkinek, a feleséginek se, nem is mosakodott, mert pikkelyes volt a háta... Orvos Tóth János sokat volt kint a tanyán, mert olyankor másik tudóssal viaskodtak állatalakba. Mikor viaskodott, olyan volt, mint a bornyú. " (31.) „A múlt században roffi Tóth Péter is táltos volt, aki bika képében viaskodott. Vitte az adatközlő nagyapját szekéren. — Ha átmegyünk a határon, lesz egy fehér és egy füstös bika. Csak a füstös bika 108