Szabó László – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza I. 1. (1974)

Tájékoztató /Szabó László/

Az SZMNA előttünk fekvő kötetei, térképlapjai tiz év alatt jutottak el a gondolattol a feldolgozásig, s immár a megjelenésig. Az első határozott lépéseket a munka elindítói CSALOG ZS., CS. PÖCS É., KAPOSVÁRI GY. 1962. tavaszán tették, amikor Szolnokon összehívták az MN A és a Baranya Megyei Néprajzi Atlasz munkatársait, hogy közösen elkészítsék a vállalkozás alapját jelentő kérdőiveket. A közösen elkészitett, elsősorban a MNA tapasztalataira támaszkodó kérdőivvel még 1962. őszén megkezdődtek a próbagyüjtések. Ezek tanulságait egy ujabb, 1963. tavaszán rendezett konferencián értékelték, majd véglegesítették és sokszorosításra is előkészítették a kérdőiveket. Ugyanekkor szabályozták a gyűjtés alapelveit, kijelölték a kutatópontokat is. A konferencián résztvevő egyetemi néprajzi intézetek / ELTE és KLTE /, a Néprajzi Múzeum, valamint más megyei muzeumok biztosították hallgatóik, munkatársaik részvételi lehetőségét az SZMNA munkálataiban. A gyűjtés még ez évben megindult, s megjelent a sokszorosított, végleges kérdőív is. A kezdeti lendület azonban hamarosan megtört, s a munka holtpontra,jutott, mert az SZMNA gondolatát felvető, a munka motorját jelentő CSALOG ZS, és CS;PŐCS É. munkahelyet változtatott, s gyakorlatilag már 19&5. tava szátol elkerült Szolnokról. Uj feladataik és munkakörük pedig az SZMNA-ban való részvételüket, főként irányító szerepüket nem tette lehetővé. A gyűjtések és egyéb munkák ismét csak 1968-ban indulhattak meg. 1968. elején mindössze 8 kutatópont anyaga volt a muzeumunk adattárában, közülük is négy még a kísérleti kérdőivvel készült, tehát kiegészítésre szorult. 1968. őszéig ujabb kutatópontokat gyűjtöttek fel a múzeum akkori munkatársai, s egyidejűleg tisztázták, hogy más intézmények korábban ígért vállalásaiból mi realizálható. Ez év decemberében már SZABÓ L. arról számolhatott be a Néprajzi Múzeumban tartott előadásában, hogy a felgyújtott kutatópontok száma 28, A Szolnok Megyei Múzeum Igazgatósága a következő évben kezdődő hároméves tudományos terv kiemelt feladatává tette a SZMNA-t BELLON T. és.FÜVESSY A. munkatervében,ugyanakkor megbízta SZABÓ L.-t a munkálatok irányításával. Toyábbra is aktív munkatársai maradtak az SZMNA-nak a munkát elindító CSALOG ZS. és CS. PÓCS É. A terv alapján a megye néprajzos muzeológusai,,valamint a KLTE Néprajzi Tanszékének több hallgatója / BARNA G., GULYÁS É., NAQY M., TÓTH J. és ZSOLDOS <J. /, az ELTE Néprajzi Tanszékének hallgatói / CSÁSZÁR I., GERGELY K,, VADKERTI Z. / néhány külső, de szakképzettség fokán álló munkatársunk / BOTKA J., HAGYMÁSY S., FORRÓ I.-né / munkájának ered menyeként 1969. végére a kijelölt 65 kutatópont anyaga néhány még le nem tisztázott gyűjtés kivételével a múzeum adattáréban volt, 197o. január 29-én Szolnokon konferenciát hívtunk össze, amelynek feladata a szerkesztő bizottság megalakítása, a feldolgozás elveinek és menetének szabályozása,valamint a kérdéscsoportok feldolgozásra való szétosztása volt. Az ülésre valamennyi SZMNA munkatárs meghívást kapott. A BARABÁS J. elnökletével lefolytatott konferencián a SZABÓ L. által előterjesztett javaslatokat, határidőket vitatták meg és bizonyos módosításokkal ezeke^ el is foeradták. E határozatok alkotják lényegileg $elen kiadványunk alapjait is.