Szabó László – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza I. 1. (1974)

Szolnok megye vázlatos története a IX.-XVIII. században /Selmeczi László/

Szolnok megye a Nagyalföld közepén terül el, a Tisza két partján. Területe 5571 1 2 km

2 , lakosainak száma 448.738 . A megye székhelye:.Szolnok. Tengelyében a Tiszavölgy fekszik. Szolnoknál a Jászságon átfolyó Zagyva torkollik a Tiszába. A Tiszazugban a megye déli részén érinti annak területét a Hár mas Körös is. A Hármas Köröst a Tiszával a Berettyó és a Kakát ma már csatornázott vize köti össze. A terület átlagos tengerszint feletti magassága 9o méter. A legmagasabb és a legalacsonyabb szint eltérése alig haladja mag az 5o métert. A megye éghajlata kontinentális. A hőmérséklet és a csapadékmegoszlés nagy in gadozásokat mutat. A csapadék eloszlása évszakonként és területenként aránytalan. Szolnok megye talaja egybefüggő mezőségi terület. A talajszintet általában gaz dag humuszréteg boritja, ami alatt vastag lösztakaró húzódik. Szikes, réti agyagtalaju területei elég nagykiterjedésüek /Jászság, Karcag-Mezőtúr határa./ Kis területen homoktalaj található a Jászságban és a Tiszazugban. A növényzetet két jellegzetes tájtipus jellemzi, a folyómelléki és a pusztai táj. A folyómellék növényszerkezetét elsősorban a különféle füzek, nyárfélék, kőris,éger, kocsánytalan tölgy, rekettye, sás, gyékény, káka,.nád, stb., mig a pusztai táj növényszerkeztét a pázsitfélék és gyomok jellemzik. Szolnok megye néprajzi atlasza szempontjainak megfelelően a megyetörténeti váz latban csak a népesedés történetére, a gazdasági-társadalmi fejlődés fő vonásaira, a közigazgatás változásaira, a vallási magoszlás kialakulására, a jogi állapotokra és azok változásaira és a tájkialakitó munkák történetére koncentráltunk, s egyéb vonatkozásait megyénk történetének elhagytuk. így nem láttuk szükségesnek a megye területén a magyar honfoglalás előtt éli népek történetét sem végigkövetnünk, ugyanis nem befolyásolták a megye képét sem demográfiailag, sem kulturáli san, Szolnok megye a magyar feudális állam megszervezésével alakult ki, részben hon — foglaló nemzetségek szállásterületéből, részben nemzetségi szállásterülettől függetlenül. Hogy melyik volt a későbbi megyeszékhely környékét /Külső-Szolnok megye/ megszálló ősfoglaló nemzetség, pontosan nem állapitható meg. Egyes adatok arra utalnak, hogy Csongrád megyével együtt a Bor-Kalán nemzetség szállásterületa volt. Más elképzelés szerint a valamikori Külső-Szolnok megye területén önálló honfoglaló nemzetség települt, feltehetően a Vezseny nemzetség, amelytől Szolnok megye legnagyobb középkori családja - a Vezsenyi-ek - származtatható. A Vezseny nemzetségnek saját nemzetségi monostora volt /Tétmonostora/ a mai Paládicspuszta tájékán.

5 Az ide települt honfoglaló nemzetségtől kobozta el Géza fejedelem és I. István király a terület nagy részét a centrális helyen /Szolnok/ korábban épült földvárral együtt. A honfoglaló nemzetség kezén az eredeti földterület egyharmada maradt,többi része a király kezébe került. A király kezébe került kétharmad fele a nemzetségi szállásterületből alakult vármegye központjában fekvő, immár királyi vár fenn- 29 -