Szabó László – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza I. 1. (1974)

Kommentárok

3. A kanász kalap,1

a Szolnok megyében az adatok tanúsága szerint külön jellegzetes viselete — néhány kivételtől eltekintve - a kanászoknak nem volt. Parasztkalapban jártak valamenynyien. Néhány helyen viseltek csak jellegzetes állású nagy-, vagy kisszélü pásztorkalapot ./l, 2, ?, 21, 28, 37, 39, 41, 42, 46, 48, 49, 52, 58, 61./ Ha a kalapforma térképeit összehasonlítjuk, azt tapasztaljuk,' hogy kb. fele-fele arányban találhatók olyan kutatópontok, ahol mindenféle pásztor ugyanazt a kalapot viseli, illetve olyan adatokat, hogy nyáj faj tanként, pásztoronként más-más kalapforma a szokásos. Külön tanulságos az, hogy az egyforma kalapviselet az eBetek túlnyomó többségében parasztkalapra vonatkozik /8, lo, 13* 17, 2a, 23, 62./ Ezek az adatok azt az állítást erősitik, hogy azokon a helyeken, ahol a tahyásodás vagy egyéb okok miatt /pl. legelő korai felosztása/ a nagyállattartás gyakorlata megszűnt, visszaszo rult, ott a viselet is tükrözi ezt a változást. A megye keleti részének egyező kalapviselete minden esetben a nagyszélü pásztorkalapra vonatkozik.,Ezeken a területeken maradt meg legtovább a legelő, 111. a legeltető állattartás. Ballon Tibor - 197 -