Szabó László – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza I. 1. (1974)
Kommentárok
4. A gulyás kalap ba A sokfajta formai jogy közül itt is, az előzőhöz hasonlóan négy sajátosságot emeltünk ki, mely alkalmas a gulyáskalap jellegzetességeinek megrajzolására : parasztkalap, kiütött tetejű, nagyszélü, kisszélü. A gulyások speciális viselete az idők folyamán eltűnt. Legtovább a kalap maradt meg a terelőszerszámok mellett, melyből bizonyos formai sajátosság kivehető. Parasztkalap : Több kutatóponton jellemző, hogy a gulyásnak, ill. a csordásnak nincs a falusiaktól eltérő viselete. így kalapjuk is megegyezik a parasztviselet-, tel. Általában ezeken a kutatópontokon nagy legelőterületek emberemlékezet óta már nincsenek, igy a lehetősége sem volt meg a nagynyéjas állattartásnak./8, lo, 13» 16, 17, 2o, 22, 23, 26, 54, 62./ Kiütött tetejű kalap : A kiemeléssel hangsúlyozni kivántuk azt a jellegzetességét a kalapnak, hogy a tetejét kinyomták, nem pedig betürve viselték, mint a paraszt kalapot. Valamennyi pásztorviselte kalap ilyen volt, függetlenül a karima szélességétől. Nagyszélü kalap ; Megyénkben - néhány kivételtől eltekintve - általánosan használatos volt a nagyszélü pásztorkalap. Ez rendszerint bőr keménységű, zsiros kalap volt, mely a nedvességet is jól tűrte. Kisszélü kalap : Csak néhány kutatóponton viseltek a gulyások, illetve csordások kisszélü kalapot. Jellegzetes foltot csupán Szolnok környéke ad, a többi adat szétszórtan található a megyében./7, 16, 24, 25, 27, 29* 3o, 46, 56, 61./ 5. A csikós kalapja A századforduló tájén megyénkben már nagyon kevés helyen volt ménes. Főleg az északkeleti területek és a Nagykunság mutat egységes képet a kalapviselet területén, je lezve, hogy itt intenzivebb volt a nagynyájas állattartás, mely a viseletben is tükröződött. Általában a nagyszélü pásztorkalapot viselték a csikósok is a gulyásokhoz hasonlóan. Néhány kutatóponton - Szolnok környékén és,a Tiszazugban - találkozunk kisszélü csikóskai appal/24, 25, 27, 29, 56, 58, 60, 72./ Néhány kutatóponton pedig a csikósok is parasztkalapot viseltek /13, 14, 17, 2o, 23, 54, 62, 64./ 6. Toll a pásztorok kalapjánál A kérdés a juhászok, gulyások, csikósok és kanászok különleges jelvényére /pl.tollviselet/ vonatkozott. A begyűjtött anyag rendkivül változatos, tarka képet mutat.Három toll'félét emelünk ki, melyet leggyakrabban viseltek a pásztorok : daru-, tuzokés gémtoll. Térképünkön ezeket ábrázoljuk két bontásban; egyszeri /egy pásztornál/, vagy többszöri /2-3 pásztornál/ található-e meg. Tanulságos az, hogy a toll viselése inkább az északkeleti ill. nagykunsági területeken volt szokásban, máshol csak szórványosan jelentkezik. Ezek a tények egybevágnak más viseleti darabok meglétének - 195 -
