Szabó László – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza I. 1. (1974)
Tájékoztató /Szabó László/
minden fázisában résztvettek, ismerik az egész anyagot, s nemcsak az őket érintő kérdést látják, hanem az egész anyagot, tudják, hogy kérdéseikkel milyen egyéb témák függnek szorosan össze. Arra törekedtünk, hogy egy-egy feldolgozó lehetőleg összefüggő kérdéskört kapjon, mert igy az átfedéseket maga küszöbölheti ki, egyik kérdés a másikat mintegy kontrolálhatja. Bevontunk azonban a feldolgozásba más intézményeknél dolgozó munkatársakat is. Főként olyanokat, akik egy-egy kérdéskör, nagyobb téma speciális szakértői voltak, s a témához a legavatottabb kézzel nyúlhattak / BARABÁS J., DJÓSZEGI V.,.FÖLDES L., FÜZES E., GYÖRGYI E,, HOPPAL M., MORVAY J., PALÁDI-KOVÁCS A., KISBÁN E., SZOLNOKY L,/ Közöttük kell megemlítenünk természetesen a munka jelentős részét elvégző CSALCG ZS. és CS. PÓCS É., illetve a néhány kérdést feldolgozó SZILÁGYI M. volt kollegáinkat, akik már az előkészítő munkától kezdve fő munkatársai, elinditói az SZMNA-nak, s természetesen a legavatottabbakként vettek részt a feldolgozásban is. y. Az időmetszetekről ; Az SZMNA kérdéseinek javarésze a századforduló állapotát mutatja. Ezen az l89o-es évek közepétől az első világháborúig terjedő időt értették gyűjtőink. Valamennyi olyan térképünk, ahol külön időmegjelölés nincs, erre az időszakra vonatkozó anyagot közöl. Több kérdéscsoportunk, noha ebből az időszakaszból indul ki, éppen a kultúra, a kultúra egyes elemeinek időbeli változásait, mozgását igyekezett megragadni. E— zért külön vizsgálta a két világháború közötti szakaszt, esetleg ezt is korszakokra bontva, s napjainkban is vizsgálta a témát. /pl. 14. és 15. kcs./ Az SZMNA a ma, a napjainkban megjelölést nem a gyűjtés időpontjának jelölésére használta, hanem az 195o-es éveknek a megjelölésére, azaz arra az időszakra, mikor még a falu lakosainak jó része nem lépett a közös gazdálkodás útjára, s egyéni gazdaként a régi módszerekkel dolgozott, korábbi időszakban még általánosnak tekint hető életformájából megőrzött sok elemet. Az SZMNA legrészletesebben a századforduló képét rajzolja meg, ritkábban tér ki, már emiitett szempontú kérdésekben a két világháború közötti időszakra és az 195oes évek gyakorlatára. Természetesen a századfordulón számos olyan jelenséggel ta lálkoztunk, amelyek napjainkban is elevenen élnek, de a kérdőiv nem tartotta e tény rögzítését szükségesnek. Ilyen esetekben is gyűjtőink a "Jegyzet" rovatban többnyire megemlékeznek a továbbélés tényéről, s ezt kommentárjaink közlik is. E tekintetben külön fel kell hívnunk a figyelmet a fotótárunk közölt anyagára. Az itt közölt fotók - néhány archív felvételtől eltekintve - kivétel nélkül 1962-1972. között.készültek, s nagyobb százalékban még gyakorolt és élő módszerek, szokások alapján. Természetesen a fotók által adott kép torz, mert ez akkor már csak kevesek élő gyakorlata volt, a falu nagy többsége másképpen élt. Létüket azonban nem tagadhatjuk. Felvételeink között nagyon kevés az olyan, amelyet kérésünkre az eljárást még ismerő személyek ez alkalommal mutattak U>,,s nem élő gyakorlat alapján fényképeztük /főként a néphit anyaga rekonstrukciós/. - 16 -
