Szabó László – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza I. 1. (1974)

Tájékoztató /Szabó László/

kus, nem is magyar eredetű lakosokat telepitettek. Azonban az, hogy egy kutató pontnak tekintettünk egy ilyen többrétű lakosságot egyesito települést, a gyűjtés munkáját méginkább megnehezítette. Ugy kívántuk kiküszöbölni az anyag keveredését, hogy megjelöltük a gyűjtőknek,hogy melyik községben milyen felekezettől gyüjtsBnek. A felekezeti megoszlás ugyanis a legtöbb esetben az eredetet is jelöli. A választás nem a túlsúlyban lévő, számarányában nagyobb felekezetre esett mindig, hanem elsősorban azt tekintettük, hogy a XVIII. század elején kik voltak az.első betelepülők, községalapitók, igy pl. Tiszaföldváron /64-,/ és Jászkiséren /12./ a reformátusság, Tiszabőn /26./ és Csépán/57./ a r. katolikusság. Természetesen a másik felekezetet vagy felekezeteket sem hagytuk teljesen figyelmen kivül. Gyűjtés közben tisztáztuk : van-e különbség közöttük, hogyan hatottak egymásra ? Gyakran állapitottuk meg, hogy a tartós együttélés során ételeket, szokásokat, stb. vesznek át egymástól. Térképeink mindig a kiválasztott felekezet adatait tartalmazzák, a másik felekezet anyagára kommentárjainkban uta lünk, ha ez szükségesnek látszik. Meg kell még emlékeznünk a megyén kivüli kutatópontokról, amelyekre számjelölések kel hivatkozunk /66-73./» de térképeink nem tüntetik fel ezeket. Közülük három a már emiitett XVIII. századi bácskai,, jászsági és kunsági kirajzás, A 73. község, a Somogy megyei Görgeteg a XIX. sz. végi, tömbszerü kirajzás Kunszentmártonból. A megye északkeleti és keleti részén, a megyehatáron kivül fekvő Polgár /69./, Egyek /7o./, Ecsegfalva /71./ és Dévaványa /72./ községek azért kerültek a SZMNA-ba,hogy az ebből az irányból érkező kulturális hatásokra rámutathassunk, s ne ugy kezeljük a megyét, mint a megyehatár mentén záruló egységet. Megjegyezzük, hogy Ecsegfalva /71./ népe jobbára turkevei lakosokból került ki. Ecsegpuszta hosszú időn át a turkeveiak legelője volt. A megye déli részét, a Körösön túli területet,valamint a Duna-Tisza közének községeit lehatárolás! szándékkal, atlasz-szerüen nem gyűjtőt tük. Itt a megye közvetlen szomszédságában hatalmas puszta területek vannak, s rajtuk szintén tanyaközpontokból létrejött ujabb községek. Ennek a tanyavilágnak a lakói jó, részt Kunszentmárton, Öcsöd, Csépa, Tiszaug, Tiszavárkony lakosságából származik. Néhány régebbi település / Tiszakécske, Alpér, Tiszaujfalu/ lakossága, néprajza kapcsolatot mutatnak a szomszédos megyebeli községekkel, ugyanakkor hatal mas puszta területek/iválasztj ák el a nagyobb, tőlük nyugatra eső településektől /Nagykőrös, Kecskemét/. Ugyancsak hasonlóan jártunk el az északi részek megyén kivüli községeivel. Nem atlasz-szerü gyűjtést végeztünk, mert már ismertük korábbi, egyéb jellegű útjainkról az északkeleti területtel érintkező Poroszlót, Kiskörét, Tiszavalkot, Tisza dorogmát, Tiszabábolnát, Négyest, támaszkodhattunk az átányi tanulmányok anyagára, s ugyancsak egyéb jellegű gyűjtéseket végeztünk Tarnaörsön, Adácson, Hevesen és Nagykétán, Ettől északabbra lévő települések anyagába pedig a palóc-kutatásba való bekapcsolódásunk engedett bepillantást. Éppen ezért a keleti és északkeleti, atlasz-szerüen gyűjtött községekre és a ki rajzésokra mindig számszerűen hivatkozunk, de nem tüntetjük fal térképeinken /b673./ A megye északi, déli és nyugati irányú lehatárolásakor, az arról erkezó kap- lo -