Bene Józsefné (szerk.): Minden mosoly visszatér. Jubileumi évkönyv (Tiszaföldvár, 2008)

4. Emlékek

A volt tanáraink immár kollegáinkká lettek. A tanári szoba munkahelyünk, ahová néhány évvel azelőtt csak kopogtatással léphettünk be. Ezek az évek nemcsak a felelősségvállalás, hivatástudat megerősítésében, hanem a felnőtté válásban is meghatározó szerepet töltöttek be.

Az évek gyorsan teltek, emberek jöttek-mentek, végül akik maradtak, jól működő, összetartó kollektívává kovácsolódtak. Ebben persze nagy szerepe volt vezetőnknek, Irénkének. Szakmai tudásával, emberséges segítőkészségével, vezetői rátermettségével irányított minket, erősítette nevelőközösségünk összetartozását. Irénke példaképem lett. Minden szakmai kérdéssel, egyéni problémáimmal bizalommal fordulhattam hozzá. Később „nemcsak főnök", igazi jó barát is lett. A családias óvodai légkörben jól együtt tudtunk dolgozni, figyeltünk egymásra. Nyitottak voltunk minden újra, megbeszélések alkalmával tapasztalatot cseréltünk, ha megtetszett a bevált módszer, akkor alkalmaztuk.

Igyekeztünk úgy összehangolni munkánkat, hogy óvodásaink testi-szellemi fejlődését elősegítsük. Óvónői pályám kezdetén is közel állt hozzám a zene, így a zenei nevelés területén gyarapítottam, fejlesztettem tudásomat. Tapasztalataimat, ismereteimet szívesen átadtam kollegáimnak, a gyermekekkel próbáltam megszerettetni a zene szépségét.

Óvodásaim sokszor hívtak „zeneovis", vagy „muzsikás" óvó néninek is.

A kollektíva minden tagjának felszínre kerültek erősségei, így jól kiegészítettük egymást. 30 éve dolgozom ebben az óvodában, itt tanultam meg „jó", hogy vagy - örülök, hogy itt „vagy" érzését, s ezt próbálom azóta is éreztetni, tovább adni.

Mindig szeretettel gondolok volt óvodásaimra, szüleikre. Nagyon sok kedves emlékem, történetem volt róluk. A szülőkkel is jó kapcsolatot alakítottunk ki, a gyermekeik még iskolás korukban is meglátogatnak minket.

Sok régi óvodásom gyermeke, gyermekei hozzám jártak, járnak. Boldogan mondják csemetéiknek, hogy én voltam az óvó néniük. Van olyan óvodásom, aki nálam ismerkedett meg az óvónői hivatás szépségeivel, nehézségeivel. Számomra ez azt jelenti, hogy jól végeztem, végzem a munkámat.

83