Bene Józsefné (szerk.): Minden mosoly visszatér. Jubileumi évkönyv (Tiszaföldvár, 2008)
2. A hetvenes évek változásai
Az óvoda nevelőtestülete felnőtté vált és az elkötelezett tehetséges óvónők nagyon komoly szakmai munkát végeztek, joggal voltunk büszkék az elért eredményekre, és joggal volt tekintélye a Gyakorló Óvodában dolgozó óvónőknek szűkebb és tágabb környezetünkben. Az óvónői munka mintaszerű bemutatása, az óvónő modell szerepe, viselkedése, a tanulókkal való kapcsolat, öltözködés, az egymáshoz tartozás erősítése, a felelősségvállalás, mind igen fontos szempontokká váltak, és ezeknek megfelelni senkinek sem volt könnyű feladat. Nemcsak az óvónők, de a technikai dolgozók is kirakatban voltak, így számukra is sok olyan feladat jelentkezett, amelyet más óvodákban nem kellett felvállalni. A gyakorlóóvoda a középiskola státuszából adódóan megyei fenntartású és felügyelete alá tartozó intézmény volt, ennek ellenére a járási és helyi szakmai közösségekhez is kapcsolódott mivel szükséges volt a szakmai információk kölcsönös cseréje. Akkoriban központilag szabályozott tanmenetek, tanulási rend, és Óvodai Program alapján dolgoztunk, évente központilag meghatározott éves fő feladatokkal terveztük az éves munkatervet, erős szakmai felügyelet mellett. A szakfelügyelet két szinten is működött, közvetlenül az Oktatási Minisztérium által a szakközépiskolai képzést, és megyei szinten komplexen beleértve az óvodai nevelést is. Szinte minden évre esett olyan több hétig tartó felügyelet, amely külön izgalmat, feszültséget, és stresszt jelentett számunkra. A szakközépiskola a megyében továbbképzési központként, szakmai műhelyként is működött, hiszen a szakmai ellenőrzések során olyan új információkhoz is jutottunk, amelyek más intézményekbe rajtunk keresztül jutottak el. A középfokú óvónőképzés kiemelt szakmai figyelmet kapott újszerűsége, és népszerűsége okán is. Az óvónői szakközépiskolai felvételik nagyon komoly megmérettetést jelentettek a nyolcadik osztályos lányoknak, a tanulmányi eredmény mellett, alkalmassági vizsgát is tenniük kellett, mozgás, beszéd, rajz és zenei területen. 42
