Bene Józsefné (szerk.): Minden mosoly visszatér. Jubileumi évkönyv (Tiszaföldvár, 2008)
8. Volt óvodások találkozója
A gyermekek köszöntője: „Három évesek voltunk> amikor idejöttünk. De a búcsúzás bizony most nem könnyű. Másé lesz a Fogasunk, a mi kedves jelünk. Az iskolában vár minket az új helyünk. A kis köténykében nem leszünk már naposok. Helyette megtanuljuk, leírni a betűket és a számokat. Könnyes a szemünk, Fáj most a szívünk. Köszönünk mindent, amit tanítottatok nekünk. A hosszú útra türelemmel készítettetek Fel, Ha rosszak voltunk kérjük Felejtsétek el! Még itt vagyunk, de elértük az iskoláskort, Könnyezve búcsúzik a....................csoport!" Köszönet a Szülőktől! „Köszönetét szeretnénk mondani az elmúlt 3-4 évre, melyben gyermekeinket segítettétek és felkészítettétek az iskolás időszakra. Most ők tovább mennek a saját kis útjukon, melyet nélkületek mi szülők nem tudtunk volna teljesen felépíteni. Köszönetét kell mondanunk, hisz óvtátok gyermekeinket, türelmesek voltatok, megértettétek őket s velük együtt bennünket is. Tudjuk, oly nehéz most mindenkinek, hisz búcsúznunk kell! Az elmúlt 3-4 év kihívás volt, s ezt sikerrel teljesítettétek. A búcsúzás sem ok arra, hogy szomorkodjatok, hisz jót tettetek ezt mindannyian így érezzük. A jövő szép lesz hisz gyermekeink sok-sok jót visznek innen magukkal. Az óvó nénik és dadusok örökre belopták magukat szívünkbe és emlékezetünkbe. Kívánjuk, hogy elkövetkezendő éveitek legyen, új feladataitok végzésében is legyetek boldogok, békések, és sikerekben gazdagok. „A köszönet nem marad el, mi visszajövünk egyszer, de addig se Felejtsetek el" 205
