Bene Józsefné (szerk.): Minden mosoly visszatér. Jubileumi évkönyv (Tiszaföldvár, 2008)
7. Visszaemlékezések
A délutáni játék az udvaron, ahol közelharcokat vívtunk a mókuskerékért és a csúszdáért - ha egyikre sem jutottunk fel, akkor a gimnázium hangosan rikoltozó páváit próbáltuk kilesni a kerítésre csimpaszkodva. Maradandó emlék az ünnepeket megelőző várakozás (főleg, ha a Mikulásról volt szó], a sok vers, dal, amikre még mindig emlékszem és gyakorló anyukaként újra énekelhettem - mert bizony akárhogy is szépíteném a dolgot, azóta eltelt harminc év! Már az is jó pár éve volt, hogy a lányaim óvodások lettek, de egy percig nem gondolkodtam, hogy melyik óvodába fogom őket járatni. így én, talán egyedüliként, kijelenthetem, hogy családunkban három generáció - édesanyám, én és a lányaim - életének meghatározó része volt a Kossuth Úti Óvoda. Boldog születésnapot! Rojkóné Székely Terézia: Igaz mese Holt volt, hol nem volt, volt egyszer egy öt éves kislány, kihez így szólt az anyukája: gyere kicsim megyünk az óvodába! Óvoda! Nagy az meg mi a csuda lehet? - gondolta magában, s mikor megpillantotta a számára oly óriásinak tűnő épületet, melyre az volt írva: Gyakorló Óvoda, igazán megszeppent a máskor oly cserfes leányka. Minden bátorságát összeszedve belépett az ajtón, s úgy érezte egyszeriben meseországban találta magát. A falakon színes képek, virágok, oly hosszú folyosó, hogy még biciklizni is lehetne, sok pici szék, kicsi asztalok, ágyak, rengeteg játék, de a fődíjat a fürdő vitte, a cseppnyi mosdókkal és WC- kel. Nincsen mese tündérek nélkül, s volt is bizony a csoportban kettő. (Gere Lajosné] Ica óvó néni és (Bajkai Sándorné] Marika néni, s akadtak még kis óvó nénik is szép számmal. Minden kislány olyan szép hosszú hajról álmodozott, mint amilyen Ica óvó néninek volt, de ő nemcsak erről volt híres, hanem arról is, hogy roppant muzikális lélek. Előkerültek a csörgők, dobok, pikulák, s mindenki elfelejtette, hogy sírnia „kellene", mert nem otthon van. Pillanatok alatt méhkassá vált a szoba. Máskor meg előkerült a diavetítő, s ismerkedtek a gyerekek az állatokkal, időjárással, mesékkel, stb. Ez után jöttek az ünnepségek, amikor is kiderült az anyukák, apukák számára, hogy mennyi kis színes palánta nevelődött itt. A sok türelem, törődés, bátorítás, a sikerélmény meghozta gyümölcsét, később az iskolában ez a kislány számos szavalóversenyen, irodalmi színpadon, ünnepségeken szépen szerepelt. 189