Bene Józsefné (szerk.): Minden mosoly visszatér. Jubileumi évkönyv (Tiszaföldvár, 2008)
7. Visszaemlékezések
7.3. „Posza" óvoda óvodásainak élményei (1948) Izbéki Antalné Pató Katalin: 1960-64 között jártam a tiszaföldvári Il-es számú óvodába. Igen sok kellemes élmény jut eszembe, amikor visszagondolok ovis éveimre. Még ma is hallom óvó nénieim csengő hangját, amikor énekeltek nekünk. Rajongással, lélegzet visszatartva figyeltük és szívtuk magunkba a dalokat. Nagy érdeklődéssel hallgattuk a meséket, történeteket, amellyel elvarázsoltak bennünket. Szeretetteljes, féltő gondoskodással vettek körül bennünket, közben sok ismeretet nyújtottak nekünk. Szívesen segítettem, ha megkértek valamire nevelőim, csoporttársaim. A sok szép élmény hatására játékomban gyakran óvó nénit alakítottam, amely kihatott a pályaválasztásomra, mert szeretek felelősséggel gondoskodni valakiről, valakikről. jelenleg Tiszaföldváron bölcsőde vezetőként dolgozom, valóra váltva gyermekkori álmaimat. Oraveczné Fekete Edit: A 60-as években voltam óvodás a „Posza" óvodában. Sok mindenre emlékszem abból az időből, ami a mai napig előjön, ha abba az óvodába lépek. Mindig egyfajta „óvoda illatot" éreztem, amit még ma is érzek! Emlékszem, hogy jókat játszottunk a tágas óvoda udvaron, az árnyas fák alatt. Bújócskáztunk az orgonabokrok között, fogócskáztunk, és finom leveseket főztünk a kis alumínium edényekben, a téglából épült babaszobában, a beépített tűzhelyen: ami szitált homokból és téglából csiszolt piros kőporból állt. A tejeskávét nem szerettem, ma már szeretem... Ugyanazon a vaságyakon aludtam, mint a mostani gyermekek, bár aludni sem szerettem..... Szerettem az óvó nénimet, Rózsa óvó nénit (Sziki Ferencné) és a dajka nénimet jolánka nénit (Polgár Lászlóné). 180