Bene Józsefné (szerk.): Minden mosoly visszatér. Jubileumi évkönyv (Tiszaföldvár, 2008)
7. Visszaemlékezések
Aszódi Ferencné [Zsuzsa néni] gondolatai a következők voltak: Aszódi Ferencné vagyok, 1982-ben kerültem a tiszaföldvári Gyakorló Óvodába, mint takarító. Kisfiámmá! együtt kezdtünk, ő a kiscsoportba került. Akkor még a gimnázium Gyakorló Óvodájaként működött. Több végzett óvónőt bocsátott ki a mindennapi életbe. A helyi és a környező településekről sokan jártak ide. A kezdő óvónőkkel és a dajka nénikkel jól megértettük egymást. Akkor még azért is örültem, hogy a fiamnak a beilleszkedését figyelemmel tudtam kísérni. ]ó tapasztalataim voltak az óvónők, dajkák, kisóvónők munkájával kapcsolatban. Különösen az ragadott meg, vagy időnként szomorított el, hogy a sok kiscsoportos hogyan tudott beilleszkedni. Sajnos voltak olyanok, akik sokat sírtak, s hetekbe is beletelt, mire meg lehetett őket békíteni. Olyankor nagyon sajnáltam őket, mert minden kisgyermek szülei nem lehettek ott, hogy megvigasztalják őket. Én is igyekeztem beszélgetni velük, hátha könnyebben megvigasztalódnak, s ez sokszor sikerült is. Ilyenkor éreztem azt, hogy kiváltságos helyzetben vagyok, hiszen én ott lehettem a fiam közelében. Örültem neki, amikor ezt a felkérést kaptam, hogy egy pár szóban írjam le a gondolataimat. Mert én arra az időre, amíg ott dolgoztam, úgy gondolok vissza, [még ennyi idő elteltével is] mintha egy nagycsaládban lettünk volna. Szeretettel gondolok azokra a kisóvodásokra is, akik már azóta felnőtt emberek, s ha találkozunk, megismernek és köszönnek. Kívánok mindenkinek további jó munkát. Prónai Márta: Emlékeim a Gyakorló Óvodáról! Tudom, hogy már más a nevetek, de nekem mindig Gyakorló Óvoda maradtok. 1982 augusztusától, közvetlenül az érettségi után kezdtem Nálatok dolgozni, gyakorlatilag 1998 nyaráig. [Hivatalosan 1992-es év novemberéig voltam munkaviszonyban]. Hogy mire emlékszem? Nagyon fiatal voltam, mint ahogy az „öreg" tapasztalt munkatársaim is. Irénke, Kurdics Ica, Mátyus Mari, Rabi Edit, Szabó Anikó, Petykó Kati, Böbe, Molnár Edit.... Úgy emlékszem, veletek kezdtem. Alig-alig voltatok idősebbek, de én felnéztem rátok. 151
