Bene Józsefné (szerk.): Minden mosoly visszatér. Jubileumi évkönyv (Tiszaföldvár, 2008)
1. Visszatekintés a kezdetekre
Ha egyéni feladatmegoldásokat is szerettek volna végeztetni, akkor saját kezűleg készítették el az ehhez szükséges eszközöket minden gyermek számára. Ez rettentő időigényes munka volt, mert a 8 órás munkaidő után még ezeket el kellett készíteni (pl. kis kártyákat, öltöztető babákat, dominót, mese illusztrációt, bábokat....... készítettek]. A hatvanas évektől kezdve a TANÉRT-től rendelt az óvoda eszközöket, ami már nagy segítséget jelentett az óvónőknek. Ma már az eszköznormában meghatározott valamennyi foglalkozási eszköz megtalálható. Azonban nemcsak a foglalkozási eszközökkel volt gond, ugyanilyen problémát jelentett a játékhiány is: a színesre festett kockákon kívül nem volt más játék, az udvari eszközök sem nyújtottak változatos tevékenységeket. A hiány pótlásában, az óvoda fejlesztésében nagyon sok részt vállaltak a szülők és a különböző szocialista brigádok, szervezetek, stb. A szülők besegítettek a kert készítésénél és az udvar parkosításában. Ezt igazolja egy 1961-62-es naplóban talált feljegyzés: „1961. november 14. vasárnap délelőtt a szülőkkel felástuk a lugasnak a megfelelő részeit, és felgereblyéztük a füvet". Az óvodába járó gyermekek szülei szívesen ajánlották fel segítségüket az udvari babaház elkészítéséhez is. A naplóbejegyezésből kitűnik, segítséget adott ehhez a tiszaföldvári Téglagyár, a Martfűi Tisza Cipőgyár is. „1961. október 28-án: babaházat szeretnénk építeni a szülők hozzájárulásával. A szülőkkel valósítunk meg minden berendezést. 1961. október 30.: Az egyik téglagyárban dolgozó szülő közbenjárására kaptunk I m3 téglát. Ez még kevés, de kaptunk rá ígéretet, hogy még egyszer ennyit kapunk rövid időn belül. 1961. október 31.: ígéretet kaptunk a Tisza Cipőgyár részéről, hogy egy pár fiatal segít a babaház felépítésében. Ma délután megyünk el az egyik szülőhöz, foglalkozása asztalos, hogy tudna-e fahulladékot adni, amelynek hasznát vehetnénk a babaház építésénél."
