Paulus Alajos: A magyar falu, Mezőhék küzdelme a megmaradásért (1972 - 2006) (Budapest, 2007)
Mezőhék bemutatkozik
IFJÚ LÁNYA A VÉN TÉLNEK... Téli este Kóródiéknál. A petróleumlámpa gyér világánál a szobában a fiúk zajongva gyúrják, gyömöszölik egymást. A konyhában az asszony főz. Erzsi a nagyobbik lány a legkisebbet, az időnként felsíró Tündit dajkálja. Kóródi vesszőkosár fonásával bajlódik, míg Kati az asztalnál tessék-lássék módon tankönyvét lapozgatva tanulni próbálgat. Nappal pedig, szükség szerint, kannákban ivóvizet hordoz a kettő kilométerre lévő artézi kút csurgójából. A hideg, metsző szélben a zúzmarás bokrok társaságában topogva fél óráig is kell várakoznia arra, hogy a vékonyan csordogáló artézi víz végre megtöltse a kannákat.- Elöregedett a kút, senki sem tartja karban. Noha ifjú korában, az átkos Horthy-korszakban bőven ontotta a vizet. — Mondja sokat sejtető ábrázattal Nagy Kálmán és hogy bizonyságát is adja állításának, miután gondosan bezárja a vetítőterem ajtaját egy rejtekhelyről előkotort filmtekercset fűz a gépbe. FILMIDÉZET Nagy Kálmán:- A Kóródi tanyától mintegy 2 kilométerre levő artézi kutat, talán 50-60 éve fúrhatták. Ezt abból is sejtem, mert a régi grófi kastélyban levő iskolának a padlásán kutatva, keresgélve egy igen régi filmtekercsre bukkantam, egy híradó részletre. Talán a kastély lakóinak lehetett valami köze az eseményhez. A lényege az, hogy a híradó felvételen maga Horthy Miklós látható, amint felavatja ezt az artézi kutat. Nem is mutattam senkinek ezt a felvételt, mert még rám kennék, hogy ellenforradalmi propagandát folytatok. És biztosan igen sokan versengenének, hogy lebuktassanak bizonyítván ezzel saját éberségüket. A jégcsapokkal borított kút látványához visszatérve, na meg a félig-meddig kiásott csatornákat, árkokat kerülgető keményre fagyott csapásokon az iskolából és a bolti bevásárlásból hazafelé bukdácsoló Katit szemlélve Kálmán 73
