Paulus Alajos: A magyar falu, Mezőhék küzdelme a megmaradásért (1972 - 2006) (Budapest, 2007)

Mezőhék bemutatkozik

követve lehetne a legjobban bemutatni a tanyasi és Mezőhéki viszonyok ala­kulását, esetleg fejlődését. Hiszen a Kövér és Schwarz birtokán gazdálkodó kulákok boldogulását nem ez a társadalmi rendszer segítette elő. Hogyha majd a Kövér és a Schwarz egykori cselédei is, netán a Kóródiék is felemel­kednek, az lesz az igazi. Bagó Bálint:- Hát, nézd én szerintem ez a Kóródi megkapta a maga segítségét a társa­dalomtól... megkapta érdemein felül. Tehát szocializmusi juttatás ugye mun­ka utáni érdem szerint, ő munkája és érdemei felett van díjazva, azért mert egy közösség az ő szintje fölött termel. Én attól tartok a Kóródi esetében, hogy a Kóródi egy lerobbant ember, ha pedig lerobbant, akkor mi tartjuk, akkor mi nem építünk neki semmit. A Kóródinak is adnánk tanyát, 5.000,- forintért, hogy bontsa le. Kóródinak eszibe sincs, hogy ő tanyát vegyen 5.000,- forin­tért. Hát, itt minden ember nézi, hogy hun van egy tanya lebontatlan. Azt po­tom pénzért odaadjuk neki. Mert, itt mindenki gyűjt. Azért mondom, hogy csak úgy segítünk, hogy ő is segít magán. És ha ő nem tud magán segíteni, mi nem segítünk. Tehát, ha ő mondjuk a 65 ezer forintjából, évente nem tesz félre 20- at és ő nem indul, akkor Kóródi onnan ki nem kerül. Mi ki nem hozzuk. Mi on­nan ki nem hozzuk. Hogy van az a római közmondás, hogy a sors az akarót segíti, a nem akarót vonszolja. A mi társadalmunk az akarónak minden lehe­tőséget megad, a nem akarónak nem tud mit adni. Ennél többet nem tud mit adni. Sajnos azt is eltartja. Mert el kell tartania. Na, én nem tartom jónak az alanyt. Nem biztos, hogy nekünk a Kóródinak kell építeni házat. Nekünk első­sorban óvoda kell, a gyerekeket kell nevelnünk. Filmtekercseit rendezgetve kesernyés hangsúllyal újságolta Kálmán:- Kóródi, a „lerobbant ember”, a napokban, két esetben is váratlanul élet­jelt adott magáról. Nem éppen a Bagó Bálintféle értékítéletnek megfelelő mó­don. így ezúttal is kitűnt, hogy a Kóródi-félék rendet, tisztességet tisztelő pa­raszti magatartása a dörzsölt, ügyeskedő városi szemlélettel szemben a maga élhetetlenségével miért is kaphat lekicsinylő, lekezelő minősítést. A leleményeskedő szemlélettel szemben ugyanis Kóródi két hibát vétett. Elő­ször is: vásárolt Mezóhéken egy háztelket - holott, ha felvilágosítják, tudnia kellett volna, hogy a tsz-nek átadandó tanyája ellenében ingyen telek járt vol­na a számára. Másodszor: házépítési anyagnak bontásra vásárolt 10.000 forin­tért a tsz-től egy elhagyott tanyát, ahelyett, hogy a tanyát eltüntető dózerek elől minden további nélkül a mezőhéki ház részére szétszedte volna. Nem tet­te. A másét, a tsz tulajdont tisztelve, - dohogott Kálmán, - inkább fizetett. Az ilyen Kóródiféle - „lerobbant” - látástól a vakulásig dolgozó parasztember, 67

Next

/
Thumbnails
Contents