Paulus Alajos: A magyar falu, Mezőhék küzdelme a megmaradásért (1972 - 2006) (Budapest, 2007)

Mezőhék bemutatkozik

ják kannával. A népes család nem jár be a távoli faluba művelődni. Ezt az egymásrautaltság nem engedi.- Sok gyerek van. nagyon szegényes körülmények között élnek. Nem valami különleges, úgynevezett kirakatcsalád. Olyan, amelyhez hasonló nagyon, nagyon sok van az Alföldön. A 8 tagú Kóródi család Mezőhék községtől 5 kilométerre délnyugati irányban él, egy tanyán. Kóródi Ferencné. 31 éves. A család ellátását végzi. Igyekszik a gyermekeket tisztán öltöztetni. Kóródi Ferenc 38 éves. Naponta 15-16 órát dolgozik. 8 órát a munkahelyén, a többit a háztáji gazdaságban. A Mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet tagja, állatgondozó. A munkáját becsületesen végzi. Beszédmódja egyszerű, szűkszavú. A család ellátásáról maximálisan gondoskodik. Az asszony 6. a férfi 3 osztályt végzett. A családnak 6 gyermeke van. Erzsébet 14 éves. a 8. osztályt végzi, közepes képességű. Otthon a háztartási munkában segít édesanyjának. Ferenc 13 éves, a 7. osztályt végzi, közepes tanuló. Otthon az állatok gondozásában segít. István 12 éves, az 5. osztályt végzi, osztályismétlő. Sándor 8 éves. az első osztályt végzi, osztályismétlő. Otthon Tünde nevű 1 éves húgára felügyel. A középső gyerek a Kati, nem rossz tanuló. Iskolás kora óta a családtól külön, nagymamájával és nagybátyjával Sovány Ferenccel együtt, egy másik 2 kilométer távolságban lévő tanyán él. Háztáji munkát nem végez. Akkorra fogja befejezni az általános iskolát, amikor ez az öntözőrendszer elkészül. Kóródi Kati továbbtanul vagy sem, ez választ fog majd adni a kételyeimre, hogy a Nagykunsági öntözőcsatorna és a vele kapcsolatos beruházások melyeknek kapcsán össze-vissza turkálják itt a határt, jelent-e lényeges változást a tanyasi emberek, a Kóródi Katik és a hozzá hasonlóak életében. Hát, majd meglátjuk. Nézzük együtt a fejleményeket.

Ehhez nem lehetett sokat hozzátenni. A Kóródi házaspár a tanyasi életmódhoz fegyelmezetten alkalmazkodó parasztemberek voltak. Családjuk minden tagjára szigorúan kiszabott munkamegosztás rendjében éltek még akkor is, ha a tanya és az iskola között nap, mint nap a tűző napon, vagy esőben 4 kilométeren át gyalogolni kényszerült gyerekekre még az állatgondozás, vízhordás vagy bolti bevásárlás terhét is rá kellett rakniuk, még akkor is, ha ezt a tehertételt (szociológusok azt mondanák hátrányos helyzet) a gyerekek tanulmányi eredményei sínylették meg. Bármennyire is korrekt volt Nagy Kálmán szemléltető leírása egy kiegészítésre, kimerítő magyarázatra szoruló helyzetkép mégis csak megmaradt. Ez pedig Kati családban elfoglalt helyének, szerepének a megítélése volt.

Már esteledett, amikor a faluhoz közeli tanyán rátaláltunk Katira.

39