Paulus Alajos: A magyar falu, Mezőhék küzdelme a megmaradásért (1972 - 2006) (Budapest, 2007)

A Mezőhékre vezető út állomásai

ható alkalmatosságon rázkódtatva magát sóira felkeresi a folyó menti birtoko­sokat, hogy meggyőzze őket: az árvizek elleni eredménytelen helyi védekezés helyett fogjanak össze és alakítsanak egy, a Tisza völgyét egységesen szabá­lyozó, az árvizek ellen védelmet nyújtó Társaságot. Széchenyi, a kiművelt emberfő győzi, győzködi, agitálja az ími-olvasni alig tudó keményfejű Tisza menti birtokosokat, akik a kicsinyes, önző érdekeiktől vezetve birtokaik határán túlra már képtelenek látni. Széchenyi emberfeletti, a helyi érdekekkel hadakozó vállalkozása hosszas birkózás árán végül is sikerrel jár. Megalakul a Tisza völgyi Ármentesítő Társulat, amely a szabályozás tervé­nek elkészítéséi, Széchenyi ajánlására az Al-Duna szabályozását sikerrel vég­rehajtó Vásárhelyi Pálra bízza. És ezzel kezdetét veszi az a tragédia, amely a film készítését másrészről is indokolttá tette. Történik ugyanis, hogy amikor Vásárhelyi az igen lelkiismeretes, alapos, gondos munkával elkészített tervét benyújtja a Társulatnak és a Közgyűlésen kiderül, hogy annak megvalósítása érdekében a birtokos uraknak valamelyest bizony a zsebükbe is kell nyúlni; oly igaztalan vádakkal támadják Vásárhe­lyit, hogy annak viharában, tervének megvédésének szócsatájában szívszélhű­­dést kap és meghal. Az élet ugyan igazságot szolgáltatott Vásárhelyi Pálnak, mert tervét nagytekintélyű külföldi mérnökök felülvizsgálva és azt minden vonatkozásá­ban jóváhagyva - két évvel a halála után, Széchenyi jelenlétében, a Tiszadob- Szederkényi átvágással, tervének megfelelően megkezdődött a Tisza-szabá­­lyozása. Mégis Vásárhelyi sorsa, tragédiája, a Tisza-szabályozásának történe­te elkeserítően, jellemzően magyar sors, tragédia. Tulajdonképpen ennek okából is kell ilyen részletesen szólni az „Egy év­százados terv megvalósulása” címen elkészült film jelentőségéről. Mivelhogy - egyrészről - mindennapi életünk számára igencsak tanulságos üzenetet hordoz a tipikusan magyar története; másrészről viszont azért, mert a film elő- és utóélete, az említett tényezőkön kívül még további három össze­tevőt, elemet tartalmazó végső, utolsó állomás a Mezőhékre vezető úton. 1. Nősek János hangmérnöknek, a hangosztály vezetőjének személyes, bá­tor, állását is kockáztató felelősségvállalása annak érdekében, hogy Széche­nyi és Vásárhelyi hollandiai tanulmányútját, benyomásait demonstráló felvé­telek elkészítésére a Hollandiába kivitt drága filmfelvételi eszközöket a disszidálás kísértésébe esve nem kótyavetyéljük el. 2. a mozikban bemutatásra kerülő dokumentumfilmek élete-halála azon dől el, hogy milyen beosztást kap, melyik játékfilmhez kapcsolják. 24

Next

/
Thumbnails
Contents