Paulus Alajos: A magyar falu, Mezőhék küzdelme a megmaradásért (1972 - 2006) (Budapest, 2007)
Epilógus
Szívós életerejükkel, az önálló családot alapító gyermekekkel (Tünditől Erzsiig bezáróan) és 14 unokával ugyancsak hozzájárulnak a község megmaradásának alapfeltételéhez, a lélekszám gyarapodásához. Nem is akármilyen módon. Az öreg Kóródi szülők házához hasonlóan, az önálló családot alapító mindegyik gyerek (Erzsitől Tündéig terjedően) a községi csatornahálózatba bekötött saját kertes házban él, valamennyiben, kivétel nélkül, vezetékes víz, háztartási gépek sora, fürdőszoba, lakossági gázszolgáltatás és vezetékes telefon található. A Kóródi családok a felszámolt Termelőszövetkezet tehenészetében elsajátított tudománnyal háztáji tehenészetet működtetnek (családi szövetkezetben) és a korábban megépített öntözési rendszer segítségével saját öntöző gépeikkel zöldség, illetve takarmánytermesztést végeznek. Magától értetődően mindenből következik; Mezőhéket gyarapító létük, tevékenységük eredményeképpen rászolgáltak arra, hogy a 2006-os önkormányzati választások során a község 5 tagú testületébe a mezőhékiek 2 Kóródit is beválasszanak. (Ifj. Kóródi Ferencné és Dóczi Nikoletta, Kóródi unoka személyében.) Mezőhék újonnan választott polgármestere, Forizs Ágnes diplomás mezőgazdasági mérnök, a Kóródiékkal megerősödött önkormányzati testülettel egyetértésben vallja, állítja, Mezőhék megmaradásának eszköze, feltétele: 1. A községi iskola megtartása, 2. A földrajzi, éghajlati adottságok kihasználása, nevezetesen:- az Alföldet bőségesen elárasztó napfény,- a korábban megépített öntözőrendszerrel megvalósítható öntözéses gazdálkodás,- valamint a több mint 30 aranykorona értékű mezőgazdasági földterületek egymást erősítő, kiegészítő hasznosításával létrehozható kiváló minőségű fűszerpaprika-, petrezselyem-, kapor-, vöröshagyma-termesztő háztáji gazdálkodási rendszerek kialakítása, (Termékpályás Szövetkezetek révén) majd ezek útján-módján előállított termékeknek a szintén meglévő szárítóüzemekben történő, nagyobb piaci értéket, jövedelmet hozó feldolgozása. 3. Az állattenyésztés (háztáji tehenészet, libanevelés, sertéstartás) fejlesztése, melynek következtében az eddig eladatlan, holt tőkét képező gabonaféleségek tápanyagként feldolgozhatóak, szaknyelven „bőrben” igen gazdaságosan értékesíthetők. Pályázati filmünkben a Kóródi család, családok életútjának eseményeit, tanulságait és Mezőhék község küszködését összefoglalva, bemutatva megfi215
