Paulus Alajos: A magyar falu, Mezőhék küzdelme a megmaradásért (1972 - 2006) (Budapest, 2007)
Mezőhék bemutatkozik
Sokszor bizony romboló, pusztító módon. Az egyszer már megélt iskolafelszámolás, körzetesítés, „társulás" kínos-keserves megrázkódtatásainak, tapasztalatainak birtokában meggyőződéssel állítom: a kistelepülések iskoláinak tervezett felszámolásával a történelem napjainkban is a pusztító, ártó szándékát akarja megismételni, érvényesíteni. így hát kötelességemnek érzem, hogy még jó időben szóljak ennek megakadályozására. Éspedig: a miniszterelnök urat bátorítani ígéretének megtartására; illetve: A jó pap is holtig tanul elv alapján (íme: ismét egy közhely) az oktatási miniszter urat tervének felülvizsgálatára, korrigálására késztetni. A meggyőzésül, elrettentésül szolgáló, önmagát megismételni kívánó történés, történelmi esemény helyszíne és időpontja: MEZŐHÉK, 1976. Ahol, és amikor a Párt irányelveit kiszolgáló Oktatási Minisztérium úgy dönt, hogy a több mint 1800 lakosú Mezőhék község 150 valahány tanulót számláló 8 osztályos iskoláját fel kell számolni, körzetesíteni kell, a tanulókat pedig arra kényszeríteni, hogy autóbusszal járjanak egy távolabbi község iskolájába. A látszatra összehívott szülői értekezleten, az iskolát felépítő kétségbeesett szülők erőteljes tiltakozását semmibe véve a Minisztériumból küldött hatalmasság azzal a hírhedt, Mezőhéken még manapság is keserűen idézett mondattal érvelve zárja le az értekezletet, közli a fellebbezhetetlen központi akaratot, döntést, miszerint:- „Kedves szülők. A körzetesítés nem lehet rossz dolog, azért nem lehet rossz dolog, mert ha az lenne, akkor nem akarná Pártunk, Államunk, hogy az megtörténjen!" (Ennek az emlékezetes mezőhéki szülői értekezletnek drámai történését rögzítette és mutatja be a mellékelt Erőviszonyok dokumentumfilm, amely a későbbi évek során több fesztivál díj mellett a TV és Filmkritikusok díját is elnyerte.) A mezőhéki iskola ellentmondást nem tűrő felszámolását követően természetesen megindult a lakosság tömeges elvándorlása. A szülők olyan helyre, többségükben városokba költöztek, ahol helyben tudták a gyermekeiket tanítatni. A virágzó mezőgazdaságról híres községünk lélekszáma 1800 főről hamarosan 500 alá csökkent. 193
