Paulus Alajos: A magyar falu, Mezőhék küzdelme a megmaradásért (1972 - 2006) (Budapest, 2007)

Mezőhék bemutatkozik

és körülbelül 1000-1500 tanítói lakást. Ezek is komoly többszobás lakások voltak. Hát, nyilván ez a gondosság, az erre fordított pénz jele volt oktatási programjának. Nagy Kálmán Klebelsberg idézet: „De itt nem elégséges az, hogy iskolát építünk. Nekünk olyan tanítóság is kell, mely át van hatva a maga feladatától. Nem akarom, hogy a tanító a vá­rosok levegőjét vigye ki a faluba, a tanyára. Nem akarunk olyan tanítóságot, amely a tanyai állomást csak átmenetileg tekinti és folyton sóvárog a város­ba és ezt a vágyat ösztönszerüleg beleoltja a gyermekek leikébe. Mert akkor a városokba való beáramlás tovább fog tartani, ami pedig Európai szerencsét­lenség. Olyan tanítói karra van szükségünk, amely szereti a falut. Nem úgy képzelem, hogy csak a tankötelezetteket oktassa, hanem a népnek igazi barát­ja legyen a tanító. Ezért segítségére jövünk népkönyvtárakkal, vetítőgéppel, mozgóval, rádióval.” Kocsis L. Mihály:- Hallatlan jelentősége van a pedagógus személyiségének, hogy az a peda­gógus, aki egy ilyen kis falusi iskolába tanít, az hogyan tud beilleszkedni ab­ba a közösségbe, ahol él és dolgozik. Mennyire tudja befolyásolni, mozgatni az embereket, segíteni a gondolkodásukat. Én úgy tudom, hogy annakidején Nagy Kálmán tanító úr az szinte egy falusi mindenes volt, mert a filmvetítés­től kezdve az égvilágon mindent csinált. Viszont az ilyen pedagógus egyénisé­gek, mintha az utóbbi időbe sajnos kevesebben lennének. Nagy Kálmán:- Hát, a tanító is alakítja a falut, de hát a falu is alakítja a tanítót. Tehát egy kis faluba nem volt olyan elkülönülés, tehát mink is összejártunk névnapozni és a kanász volt az egyik ünnepelt illető éppen a tsz-ből. Tehát egyszerűbb volt a nevelés, mert együtt volt a családi nevelés is, meg hát az is­kolai nevelés is. Nekem nem kellett elmenni családot látogatni külön, mert mindennap találkoztam a szülővel. Pokorni Zoltán:- Ugye egyikünk sem a pénzért lett pedagógus, a gyerekek miatt lettünk pe­dagógusok, mert szeretjük ezt a foglalkozást, hogy amit mi fontosnak tartunk, azt átadhatjuk nekik. Nem úgy tekintjük a munkánkat, hogy az napi öt óra, 5x45 perc matematika, 5x45 perc irodalom kinek mi jut, hanem egy egész em­bert, egy egész személyiséget kívánunk fejleszteni, nevelni. Tehát, ha arra a kérdésre válaszolunk, hogy hogyan lehet a pedagógus szakma presztízsét nö-182

Next

/
Thumbnails
Contents