Paulus Alajos: A magyar falu, Mezőhék küzdelme a megmaradásért (1972 - 2006) (Budapest, 2007)
Mezőhék bemutatkozik
Kóródiné:- Azt ő tudja, hogy mihez van kedve, vagy mit akar tanulni.- Tehát akkor a továbbtanulás az maguk szerint is fel van adva? Kóródi Ferenc:- Hát, hiába erőltessük, hogyha nincs kedve, akkor nem sokat ér. Nagy Kálmán:- Hát, van itt egy ajánlat. Nem kis összeköttetés kellett ehhez, hogy ezt elintézzék. Vállaljuk ezt kérem, hogy ez protekció és helyére tesszük Katinak a sorsát ezzel a protekcióval, tehát jó ügyet szolgálunk vele. Képzeld el, hogy Szolnokon egy bentlakásos szakközépiskolában egy laboráns lesz belőled. Okleveles ember. Kóródiné:- Hát, én is szeretném, meg hát mivel el lett már előre intézve, hogy hát Katit oda felvegyék. Nagy Kálmán:- Ez az alkalom nem fog visszatérni. 4 évig ki kell tartani, nincs mese. Addig tanulni kell, az biztos. Hiányokat pótolni, tanulni. De hidd el, hogy meg fogja érni. Kálmán csökönyösen megismételt javaslata nyomán hosszú, fullasztóan mély csend ereszkedett közénk. Kati nem válaszolt. Csupán a jelentkezési lappal a kezében közelebb húzódott édesanyjához. Mit lehetett tenni. A család mielőbbi kedvező döntésében, válaszában bizakodva elköszöntünk. Magunkra maradva Kálmán nem győzte szidni Önmagát. - Balfácán, pancser vagyok. Nem lett volna szabad így lerohanni Őket. Elrontottam mindent. Ez a kislány, Kati, még Budapesten sem járt. Szolnokon is csak egyszer. A meredeken előadott tapintatlan javaslatommal csak félelmet keltettem benne. Akárhogy is, akármilyen mostoha körülmények között is, de ebben a mezőhéki tanyavilágban nőtt fel, ehhez a 8 tagú családhoz tartozik. Hogyan is képzelhettem el, hogy ilyen otromba módon, nagyképűen előadott javaslatommal rá tudom beszélni Katit szakadjon el megszokott otthonától, hogy költözzön Szolnokra, kollégiumba. Sokkal tapintatosabb módon kellett volna eljárnom. Elképzelésemmel ellentétben pont az ellenkező hatást, eredményt éltem el. Hebehurgya javaslatom öröm helyett az ismeretlentől való idegenkedést, félelmet zúdította Katira. Biztos vagyok benne, hogy a megszokott, biztonságot nyújtó mezőhéki családi környezet erősebb lesz az iskolánál. 134
