Paulus Alajos: A magyar falu, Mezőhék küzdelme a megmaradásért (1972 - 2006) (Budapest, 2007)
Mezőhék bemutatkozik
KÍSÉRLETEK JÓVÁTÉTELRE Bagó Bálint utódja, Mihály András, a korábbi főmérnök, dicséretes módon nagy erőfeszítést tett Mezőhék megmentése és a tsz gyarapítása érdekében. Jelentős beruházással paprika- és zöldségszárító üzemet létesített Mezőhéken. Remélte, hogy ezzel a község lakosságának ijesztő elvándorlását megakadályozza és remélte, hogy ez az új ipari üzem, valamint az általa megteremtett munkahelyek kiemelik majd Mezóhéket a „szerep nélküli” kategóriából, skatulyából, ami által, aminek eredményeképpen az elhurcolt iskolát is vissza lehet szerezni, telepíteni. A paprikaszárító felépítésével megpezsdült az élet Mezőhéken. A szárító új és jövedelmező gazdálkodás lehetőségét nyitotta meg a lakosok előtt. A 30- 40 aranykoronás földeket behálózó öntözőrendszerrel, no meg az Alföldet bőségesen elárasztó napsugárzás áldásos segítségével a termelőszövetkezet a fűszerpaprika nagyüzemi termesztésének sajátos, sikeres módját teremtette meg. Gépeivel előkészítette, megmunkálta a termesztésre kijelölt összefüggő, öntözhető nagy földterületeket, elvetette a magokat, ám a kikelt növények munkaigényes gondozását, főleg kapálását, háztáji munkára kiadta a mezőhékieknek. Minden tagnak alanyi jogon járt egy hektár földterület, míg mások fél hektár területre voltak jogosultak. A folyamatos öntözésről, esőztető öntözőgépeivel természetesen továbbra is a Tsz gondoskodott. A háztáji művelés adómentes bevételt nyújtott és így nagy népszerűségnek örvendett. A Kóródi-família az elsők között élt a nagy jövedelmet biztosító fűszerpaprika háztáji gondozásának a lehetőségével - oly szorgalommal tevékenykedtek, hogy a Kóródi gyerekek is sorra saját házuk felépítésébe kezdhettek. A pirosra érett, zsákokba gyűjtött és minősített paprikát azon nyomban kifizetett munkadíj ellenében a Tsz vette át. További feldolgozásáról a paprikaszárító üzem gondoskodott. Vezetője a kiváló, széleskörű szakmai tudással rendelkező Draskovits Dénes főmérnök kezdeményező, odaadó munkájával, Forizs Ágnes mezőgazdasági mérnök és Halász Vince technikus segítségével az üzem tevékenységét rövidesen kiterjesztette petrezselyem-szárításra, majd hagyma, spenót, kapor és sárgarépa feldolgozásra is, amelynek eredményeképpen Mezőhék csakhamar a magyar szárítóipar éllovasává vált. 132
