Szamosszegi Balogh László: Derékba tört dallamok. Válogatott versek (Tiszaföldvár, 2006)

1990 után írt versek

A jóslat végszaván piros pipacs lobbant fel arcodon, s kétség közt hagyva engemet, végigcikáztál az úton.

*

Azóta sosem láttalak; elvitt Mathausen, Auschwitz és az őrület korában dúlt ember csinálta szörnyűség.

De néha mégis télidőn, ha kéményfüst fúj fel leget, e füstgomolyba sejtem én az égbe szálló lelkedet.

Rohod, 7 990. január 20.

9. A KEGYOSZTÓ PÁRTÁLLAMHOZ (2)

(az 7 945-1963 közötti bírósági ítéletek semmissé nyilvánítása alkalmából)

Nem kell attól a kegyelem, aki gyalázott szüntelen, aki bűn nélkül büntetett, gúnnyal, sárral beszennyezett.

Miért lennék most Barrabás, kinek Pilátus megbocsát?

61