Szamosszegi Balogh László: Derékba tört dallamok. Válogatott versek (Tiszaföldvár, 2006)
1990 után írt versek
Vers, rím! Menjetek! Legyetek vészjel! Harsogjatok fel, mikor a vésszel hitek törnek meg, és lelkek halnak, s múltját csúfolják meg a magyarnak! Ti legyetek a „Himnusz" és „Szózat"! Népem, ha magyar, érti a szómat. Rohod, 7 994. augusztus 20. (Szent István napján ezek jutottak eszembe.) 647. 1994. OKTÓBER 23. Tegnap volt. Én semmit várva ültem ajtót s kaput zárva. Szívem is becsuktam, s a lelkem hét pecséttel lepecsételtem. Kinek tartanék nyitva én itt kaput, ajtót, szívet és lelket? Azoknak, kik most ünnepelnek, s harmincnyolc éve engem vertek? - Jaj! Csakhát a szívem odahúz, ahhoz a csodálatos évhez, s hallanom kellett, ki koszorúz, s ki ejt könnyet a fölírt névhez. Hogy híreket kaphassak gyorsan, a rádiót hát bekapcsoltam. 122