Szamosszegi Balogh László: Derékba tört dallamok. Válogatott versek (Tiszaföldvár, 2006)

1990 után írt versek

474. MEGYEK

(Mikor hajdanvolt tiszaföldvári diákjaim meghívtak a 35 éves érettségi találkozójukra)

Megyek oda, ahová hívnak, hol meghallgatnak, nem megszidnak, a múltba, ahol nézni mernek, s tettemből ezt-azt elismernek.

Megyek, ahová visszavárnak, honnan már eltűntek az árnyak, ahol a hosszú sötét évek után fel lobbantak a fények.

Megyek oda, hol ifjan éltem, oda, ahol még él emlékem, oda, hol véndiákok várnak elaggott, öreg véntanárnak.

Odamegyek, ahol szeretnek, hol bársonya van a kezeknek, ahol mosollyal simogatnak, és melege van a szavaknak.

Odamegyek, mert szívem vére ott lel rá igaz ütemére, mikor a szívünk összedobban, a régi megkopott padokban.

Rohod, 1992. augusztus 17.

113