Szamosszegi Balogh László: Derékba tört dallamok. Válogatott versek (Tiszaföldvár, 2006)
1990 után írt versek
194. A XX. SZÁZADHOZ (17) Vér, Vér! Mindig és mindenütt! Hullák, omlott falak, amik egy század óta csak omlanak, omlanak. Van-e egy talpalatnyi hely, amit vér nem áztatott; egy perc, mikor nem érte szenny e szégyen-századot? Mert az vagy, szégyen-százada, huszadik századom: vérfolyók, háborúk, bűnök gyalázó szennye nyom. Mocskos eszmék csírája lelt tebenned táptalajt, s az eszmék szörnyetege itt csak falt, csak embert falt. Mutass egy csöppnyi kis zugot, ahol bűn nem tanyáz, ahol a hatalom alatt nem embercsont a váz! Mondj egy olyan szót, amelyre itt nem az átok felel, azt, melyet emberajkakon a szív rebegte el! Látass virágot, melyre még nem hullt az út pora, melynek gyönge bimbóját le nem törték soha ! Hitesd el végre énveiem: Süket és vak vagyok, akkor helyetted századom másokat átkozok! Rohod, 7997. november 4. 97
