Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Nyitott kapuk. Hetvenéves a szolnoki Damjanich János Múzeum (A Damjanich János Múzeum kincsei, 2004)

Benedek Csaba - Gecse Annabella: A néprajzi gyűjtemény alakulása

2000. szeptember 15-én nyílt meg az időszaki kiállítások sorában legnagyobb vállalkozásként számon tartott Ezer év a Tisza mentén című millenniumi tárlat, tekintélyes néprajzi résszel. A Szolnoki Galériában egy évig látogatható kiállítás kísérőjéül egy vaskos tanulmánykötet is készült, A Tiszavölgy: fajtánk bölcsője. Ezer év a Tisza mentén címmel Sári Zsolt szerkesztésében. 2000. január 21-én A vallásos élet tárgyai témakörben Gulyás Éva és Sári Zsolt rendezett konferenciát és kiállítást. Legutóbbi időszaki kiállításunkat Erotika a népi kultúrában címmel Benedek Csaba rendezte, mely 2003. október 16-án nyílt meg a múzeumban, s vele egy időben azonos című konferencia zajlott nemzetközi kutatók részvételével. TABÁNI TÁJHÁZ 7. Tiszafüredi nyereg A Zagyva partján található Tabán Szolnok egyik legrégibb városrésze. Neve oszmán-török eredetű s eredetileg tímárműhely jelentéssel bírt, bár konkrét adatokkal arra vonatkozólag, hogy ott dolgoztak volna tímárok, nem rendelkezünk. Az itteni lakosság főként halászatból és a tutajok ki-be rakodásából tartotta fenn magát. Zegzugos utcái, zsúfolt, jellegzetes házai miatt a Szolnoki Művésztelep alkotóinak kedvelt témái közé tartozott. Az 1960-as években építési tilalmat rendeltek el itt, melynek következtében részben elnéptelenedett, illetve házainak állaga rendkívül leromlott. Nagy tervek születtek megmentésére (Tabán-történeti kiállítás, a legszebb épületek gondozása, tájház létesítése), melyből kizárólag egy tájház felújítása és berendezése valósult meg 1992-ben, dr. Gulyás Éva szakmai irányításával. A tájház a XX. század elején vályogtéglából épült, kétosztatú (szoba-konyha), utólagosan hozzátoldott tornáccal. Cseréptetős, földpadlós, homlokzatának két ablakával néz az utcára. Berendezésében a XX. század 30-as éveit tükrözi, így erősen a paraszti polgárosodás hatását mutatja. A ház utolsó lakója Kovács Sándor halász volt, így mind a berendezésben, mind az udvaron a mesterség kellékei is láthatók (ladik a fészerben, hálójavító eszközök a konyhában). A konyhában látható spórhelt-ct egy tabáni lakos készítette feleségének, gyönyörű tulipános rézvasalásokat téve a tűzhely ajtajaira. A szoba párhuzamos elrendezésű, az ablak előtt középen asztal fakanapéval s székekkel, míg egyik oldalon ágy, sublót, másikon kétajtós ruhásszekrény és faragott láda látható. A falakon szentképek, szenteltvíztartó, feszület árulkodik a lakók katolikus vallásáról. 8. Tiszafüredi nyereg díszített kapája 71