Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Nyitott kapuk. Hetvenéves a szolnoki Damjanich János Múzeum (A Damjanich János Múzeum kincsei, 2004)

Szabó István: A történetkutatás, a történeti gyűjtemény évtizedei

tábornok utcák, terek, intézmények, egyesületek névadója lett, a szoborhoz a szabadságharc évfordulóin, városi ünnepségeken elmaradhatatlan koszorúzásokkor ünneplő iskolások, tisztelgők, emlékezők hazafiságtól fűtött serege vonult ki minden esztendőben, szavalatok, zene és énekszámok hangzottak el és meghatóan lelkes emlékbeszédek sora, melyek nemcsak alkalmai lettek e múltszelet ismétlődő felidézésének, de alapjai is a város történetéről írott első, komolyabb részfeldolgozásnak, Szolnok 1848-49-es emlékei összegzésének. A múlt másik történelmi kutatási pontja jóval korábbi: Szolnok XVI-XVII. százada, s vele a törökkor. Kutatója helyi tanár, a fiatalon elhunyt Somogyi Ignác, aki kéziratban maradt három kötetével nem kisebb feladatra vállalkozott, mint a város történetének bemutatására a török kortól a XIX. század végéig. A várra vonatkozó adatai rendre szerepelnek minden Szolnokról szóló szakmunkában. A harmadik várostörténeti csomópont Szolnok festészetben kialakult közelmúltja volt, ami ismét pozitív hatású, hatékony történelemformáló erővé lett. Ráadásul, mivel a Damjanich-kultusz kialakulásával párhuzamosan történt, a kettő együttesen is hathatott. A műteremházak felépítésével, 1902-ben történt átadásával a kolónia, a képzőművészet meghatározó lett Szolnok történetében. Annál is inkább, mivel megalakulásától kezdődően ösztönzője volt egy múzeumi képtár kialakításának, s kezdettől mindmáig a múzeumi tevékenység jelentős részét alkotja. A XX. század első felét érintő „múzeumtörténet" általunk most csak a történeti gyűjteményünket valamilyen formában gyarapító vonatkozásaiban említhető. Például Szolnok művelődéstörténetének, az egyesületi tevékenység feltérképezésének szempontjából Hild Viktor a tízes években a múzeum- és könyvtárügy érdekében folytatott propagandatevékenysége, illetve a Független Lap hasábjain az Alföldi Közművelődési Egylet programjával folytatott vitája. De hasonló szempontból tartoznak ide a korai történeti adatainkat bővítő Hild-jegyzetek, avagy Balogh Bélának az alakuló múzeumi gyűjteménnyel, a Könyvtár és Múzeumegyesülettel kapcsolatos feljegyzései. Az 1933. május 2-i alakuló közgyűlés, illetve a további közgyűlések jegyzőkönyvei mellett azok a jelentések, amelyeket Szolnok m. város közkönyvtárának és múzeumi gyűjtőhelyének tb. vezetőjeként 1935-től 1942-ig megőrzött. Az általa évről évre vezetett „tárgy gyarapodásodból pedig az első múzeumi gyűjtemény történeti vonatkozású tárgyaival együtt tanulságosan elemezhető. A múzeumok kialakulásának időszakában polihisztorok kerültek a múzeumok élére. Szegeden az író Tömörkény István és Móra Ferenc, Debrecenben a református lelkész Zoltai Lajos, Nyíregyházán az orvos Jósa András, Szekszárdon a lelkész :

:n 3. Balaszentmiklós vára, Houfnaglius metszete, 1595 4. Szolnok látképe a ferences templom tornyából, Szigeti Henrik felvétele, 1895 körül 5. A múzeum homlokzata, 1967 6. Bagi Gábor történész előadást tart Tiszafüred, 1988