Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Nyitott kapuk. Hetvenéves a szolnoki Damjanich János Múzeum (A Damjanich János Múzeum kincsei, 2004)
Horváth László: A Szuteréntől a Szállóig
ti ti H 1 ii ii H » . MM H JHK'^^H w JHK'^^H w . A Táncsics Mihály út 1. számú épület bejárata ma S zorgalmas, munkás év volt Szolnokon az 1934-es esztendő. Mindenkinek másért emlékezetes. Van, aki a gazdasági válság enyhülését ünnepelte ekkor, van, aki a frissen felavatott Verseghy-szobrot, a templomok kéthetes díszvilágítását, az eltűnő hepehupákat az utakon, a terjeszkedő selyem aszfaltot. Ha Nagy Lajos „leszólta" is a várost ekkor megjelent írásában, s a helyi újságok az év legnagyobb szolnoki művészeti eseményének az utazó orosz Kék Madár kabaré itteni bemutatkozását tartották, a város a kulturális élet terén döntő lépések előtt állt. Az igazi, apró gyöngyök, értékek nem a föld alól kerültek elő, ahol Chiovini Ferenc és Pólya Tibor festőművészek ez évben elszántan keresték az egykori szolnoki vár kazamatájának, kincseinek képében, nálunk „ily regényes dolgok nem történnek. ..", hanem a felszínen, szinte észrevétlenül, olyan szolnokias, hétköznapi módon következtek be. Egyszer csak voltak, üzemeltek mind a könyvtár, mind a múzeum képében. Szorgos, sokéves munka gyümölcseként állt ez elő, az itt lakók szinte alig vették észre, mert rohantak a piros autóbusz után, mely a Vármegyeház és a vasútállomás között már rendszeresen közlekedett. Keresték az igazán jó, tartós cipőt, mit Szolnokon csakis a Triznya készített a Baross utcában, s élvezték a Varga könyvkereskedő Gorove utcai boltját, hol - diákok, szülők figyelem! - a tankönyveket nemcsak venni, de eladni, sőt cserélni is lehetett. Nem, azt igazán nem mondhatom, hogy mindezt a miliőt felkavarta és megrázta volna a tény, vagy nevezzük inkább ESEMENYnek, így, végig nagy betűkkel, hogy dr. Balogh Béla egyetemi magántanár vezetésével a Szolnoki Könyvtár és Múzeum Egyesület novemberben megnyitotta 5700 kötetes kölcsönkönyvtárát, a Táncsics utcában az alagsori szuterénhelyiségben létrehozta a múzeumi gyűjtőhelyet. De az esemény megtörtént immáron hetven éve. Ha elnézem A városi bérház építése 1928-ban. A középen álló, világosabb öltönyös, bajszos férfi Tóth Tamás polgármester
